A megyeközpont Nagyszebentől 39 kilométerre északnyugatra fekszik, és a DJ107B megyei szintű úton közelíthető meg. A község területének 39%-a szántóföld, 21%-a erdő, 18%-a legelő, 14%-a rét és 3%-a szőlő.
Története
Külterületén villa rustica maradványait és 206 darab római kori érmet találtak. Első írásos említése 1289-ből maradt fenn Apoldya Inferior néven.[1] A középkor végén Szerdahelyszékhez tartozó szász falu volt, vásártartási joggal. 1510-ben 36 adófizető családfő lakta. Az átvonuló hadak többször pusztították, főként 1599 és 1601 között Mihály vajda és Basta katonái, és szász lakosságát lassanként románok váltották fel. 1628-ban még a teljes elöljáróságot szászok alkották, 1649-ben, amikor negyven román és nyolc szász családfőt írtak össze, választottak be először két román esküdtet. 1656-ban tette le az esküt az első román falubíró (folnagy), Roman Carata. 1752-ben hatvan landlert telepítettek be, akik azonban valószínűleg nemsokára továbbköltöztek. Evangélikus egyháza 1776-ban öt férfiból és hét nőből állt. Az elnéptelenedett egyházat 1865-ben számolták föl. 1876-ban Szeben vármegyéhez csatolták. Lakói zöldség-, burgonya- és szőlőtermesztéssel foglalkoznak.
Lakossága
1850-ben 2145 lakosából 2082 volt román, 58 cigány és 5 szász nemzetiségű; 2115 ortodox, 25 görögkatolikus és 5 evangélikus vallású.
2002-ben 1199 lakosából 1180 volt román és 17 cigány nemzetiségű; 1198 ortodox vallású.
2011-ben 1350 lakosából 1291 román, 20 cigány nemzetiségű volt.
Látnivalók
Kis ortodox fatemploma 1770-ben vagy 71-ben épült, illetve egy legenda szerint Vízaknáról szállították ide. 1772-ben a craiovai Simion Oprovici festette ki belsejét.
Mellette áll az 1818 előtt épült kőtemplom, melynek belső festése 1998 és 2001 között készült.
Híres emberek
Itt tevékenykedett és halt meg Johann Knall evangélikus lelkész, zeneszerző (?–1794).
Jegyzetek
↑Sabin Adrian Luca, Zeno Karl Pinter, Adrian Georgescu: Repertoriul arheologic al judetului Sibiu (Szeben megye régészeti repertóriuma), Editura Economică, Sibiu 2003, ISBN 973-590-856-5
Források
Johann Daniel Henrich – Ioan Beju – Ioan Câmpineanu: Apoldu de Jos (Sibiu, 2007)