PROFILPELAJAR.COM

Keleti gyümölcsmoly
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
	Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Lepkealakúak ; (Lepidopteroidea);
Rend:	Lepkék (Lepidoptera);
Alrend:	Valódi lepkék (Glossata);
Alrendág:	Heteroneura;
Tagozat:	Cossina;
Altagozat:	Cossina;
Öregcsalád:	Sodrómolyszerűek (Tortricoidea);
Család:	Sodrómolyfélék (Tortricidae);
Alcsalád:	Tükrösmolyformák (Olethreutinae);
Nemzetség:	Grapholitini;
Nem:	Grapholita;
Faj:	G. molesta;
Tudományos név
	Grapholita molesta; Busck, 1916
Szinonimák
	Aspila molesta
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Keleti gyümölcsmoly témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti gyümölcsmoly témájú kategóriát.

A keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó sodrómolyfélék (Tortricidae) családjának egyik, viszonylag későn felismert és csak 1916-ban leírt faja.

Elterjedése, élőhelye

Északnyugat-Kínából került át Japánba, ahol már 1899-től kártevőként tartják számon. Ausztráliában először 1919-ben figyelték meg, mára elterjedt szerte Nyugat-Ausztráliában. Az amerikai kontinensen először 1913-ban figyelték meg, és 1916-ra már általánossá vált Észak-Amerikában. Európában először Olaszországban észlelték 1920-ban. Magyarországon Szatymazon tűnt fel 1966-ban, és azóta az egész országban elterjedt.

Megjelenése

A lepke szárnya sötétszürke, halványan mintázott. A szárny fesztávolsága 11–15 mm.

Életmódja

A vegetációs időszak hosszától függően évi 2–8 nemzedéke kelhet ki (Magyarországon 3–4, ha kedvez az időjárás, még egy csonka ötödik is). A fejlett hernyók telelnek át, és tavasszal már nem táplálkoznak, csak bábozódnak. Az első lepkegeneráció április-májusban rajzik. A kis hernyók még májusban kikelnek, és a hajtáscsúcsokon behatolnak a hosszú hajtásokba (ez különbözteti meg károkozását a barackmoly (Anarsia lineatella) kárképétől, annak áttelelő hernyói ugyanis a rövid hajtásokat támadják meg). Ahogy a hernyók lefelé rágnak, a hajtások elhervadnak, majd leszáradnak. A nyári hernyók a gyümölcsöket eszik, és egészen a magig berágják magukat. A megtámadott gyümölcsöket gyakran a monília is károsítja.

Rendkívül közeli rokona a szilvamolynak (Grapholita funebrana). Nem csak külsejük hasonló, de a két faj „feromonpár” is, azaz mindkettejük nőstényeinek szexferomonjai vonzzák a másik faj hímjeit.

Erősen polifág faj, de elsősorban gyümölcskártevő. Az őszibarack és a mandula hajtásait jelentősen károsíthatja. További hazai tápnövényei: