PROFILPELAJAR.COM

Közönséges vízicsiga
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Puhatestűek (Mollusca);
Altörzs:	Héjasok (Conchifera);
Osztály:	Csigák (Gastropoda);
Alosztály:	Caenogastropoda;
Öregrend:	Hysogastropoda;
Rend:	Littorinimorpha;
Öregcsalád:	Rissooidea;
Család:	Bithyniidae;
Nem:	Bithynia;
Faj:	B. tentaculata;
Tudományos név
	Bithynia tentaculata; Linnaeus, 1758
Szinonimák
	Bulimus tentaculatus
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges vízicsiga témájú médiaállományokat és Közönséges vízicsiga témájú kategóriát.

A közönséges vízicsiga vagy hosszúcsápú csőröscsiga^[1] (Bithynia tentaculata) egy kopoltyúval lélegző édesvízi csigafaj, mely eredetileg Európában és Nyugat-Ázsiában volt megtalálható, ám a 19. században behurcolták Észak-Amerikába is.

Külső megjelenése

A csigaház öt vagy hat mély kanyarulatból áll, 8–16 mm magas, 6–9 mm széles. Színe sárgás szaruszínű, sötét színű bevonat lehet rajta. Köldöke nem látszik, az ajakduzzanat kifejezett. A szájadéka és a beleillő operculum (a lábhoz tapadó fedő, mely a csiga visszahúzódásakor lezárja a csigaház bejáratát) felül kihegyesedik. Az állat sötét- vagy világosabb barna, tapogatói hosszúak.

Elterjedése és életmódja

A közönséges vízicsiga Észak-Skandinávia és Görögország kivételével egész Európában honos, valamint Ázsiában is Nyugat-Szibériáig és Kasmírig. Az észak-amerikai Nagy-tavakba 1870 körül került és azóta elterjedt az Egyesült Államok atlanti partvidékén és Dél-Kanadában. Svájcban 1400 m tengerszint feletti magasságig található. Magyarországon az egyik leggyakoribb kopoltyús vízicsiga.

Lassú folyású és állóvizekben, holtágakban, kisebb tavakban, mocsarakban él. Langyos vizű (25 C°-ig) hévforrásokban is előfordulhat, bár ott termete kisebb. Elviseli az időleges kiszáradást is. A sűrű növényzetet, iszapos aljzatot és kemény, oxigénben gazdag vizet kedveli. A növények, kövek felszínére tapadó moszatokat, algákat legeli, de kopoltyúfésűjével lebegő algákat is szűröget.

A közönséges vízicsiga váltivarú, a nőstény petéit májustól júniusig rakja két-három 1–3 cm hosszú zsinórban, melyeket a növények, kövek, fadarabok felszínére tapaszt. A peték 2-3 hét alatt kelnek ki, felnőttkorukat második életévükben érik el. Élettartamuk két, ritkán három év.

Parazitái

A közönséges vízicsiga köztesgazdája lehet a Prosthogonimus ovatus, Sphaeridiotrema globulus, Cyanthocotyle bushiensis, Echinostoma revolutum, Syngamus trachea, Capillaria obsignata és feltehetően a Leyogonimus polyoon lapos- és fonálférgeknek.

Magyarországon nem védett.