PROFILPELAJAR.COM

Equus simplicidens
	Evolúciós időszak: Középső pliocén - késő pleisztocén
	Az Equus simplicidens rekonstrukciója
	Természetvédelmi státusz
	Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülők (Theria);
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Rend:	Páratlanujjú patások (Perissodactyla);
Család:	Lófélék (Equidae);
Nem:	Equus;
Faj:	†E. simplicidens;
Tudományos név
	†Equus simplicidens; Cope, 1892
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Equus simplicidens témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Equus simplicidens témájú kategóriát.

Az Equus simplicidens az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a lófélék (Equidae) családjába tartozó kihalt faj.

Tudnivalók

Az Equus simplicidenst az angolok hagermani lónak, hagermani zebrának vagy amerikai zebrának is nevezik. Az állat Észak-Amerikában élt a pliocén kortól a pleisztocén korig. Az Equus nevű emlősnem egyik legrégibb képviselője volt. Maradványait 1928-ban fedezték fel az idahoi Hagerman mellett; a kutatók szerint a mai kelet-afrikai Grévy-zebrára hasonlíthatott.

Rendszertani besorolása

1927-ben, a Smithsonian Intézetnek dolgozó James W. Gidley őslénykutató az újonnan felfedezett állatnak a Plesippus shoshonensis nevet adta; ugyanebben az évben ő vezette a Hagerman melletti ásatást. Később, további tanulmányozások után a tudósok rájöttek, hogy a maradványok nem is a Plesippus-nemhez tartoznak, hanem valójában a legősibb Equus-faj részei. Az állatot ezért átnevezték Equus simplicidensnak.

Felfedezése

Idaho államban, Hagerman mellett, Elmer Cook tehenész a birtokán felfedezett néhány fosszilis csontot. 1928-ban a farmer megmutatta a kövületeket Dr. H.T. Stearnsnek aki az United States Geological Survey-nak dolgozott. Ő tovább adta a maradványokat a Smithsonian Intézetnek dolgozó James W. Gidley őslénykutatónak. Mivel Gidley rájött, hogy a kövületek egy lóféléhez tartoznak a lelőhelyet elnevezték The Hagerman Horse Quarrynak (A hagermani ló lelőhelyének). Ezen a lelőhelyen 3 tonna kövületet ástak ki, ezeket a washingtoni Smithsonianba küldték.

Az E. simplicidens maradványainak kiásása az 1930-as évek elejéig folytatódott. A hagermani lelőhely alja 460 négyzetméteres és 14 méter mély. Itt majdnem 5 teljes csontvázat, több mint 100 koponyát, 48 alsó állkapcsot és számos más csontot találtak. Az őslénykutatók szerint azért van itt annyi lelet, mivel valamikor ezen a helyen egy természetes itatóhely volt. Az egykori itatóhelynél az állatok sebesülés, öregség, betegség vagy fulladás által pusztultak el. Sok tudós szerint azért van annyi kortárs állat maradványa egymás mellett, mivel a csorda át akart kelni a vízen, de jött egy áradást és elsodorta őket. Csak ez, eltakarta az elpusztult állatokat finom homokkal így az E. simplicidensek megmaradtak a mai világ számára.

Megjelenése és életmódja

Rajz 3 lóféléről: balra: Equus simplicidens, középen: Grévy-zebra, jobbra: háziló

Az Equus simplicidens 3,5 millió évvel ezelőtt jelent meg. Marmagassága körülbelül 110-145 centiméter volt. 110-385 kilogrammot nyomhatott. Az állat akkora lehetett, mint egy mai arab telivér. E lóféle tömzsi testfelépítésű volt, egyenes marral, vastag nyakkal és szamárszerű szűk koponyával. Sokak szerint sörénye felállt, mint a zebráknak, farka borzas lehetett lábai és hátának egyes része csíkosak voltak.

Az állat valószínűleg füves pusztákon és elárasztott mocsaras területeken élhetett 3 millió évvel ezelőtt Hagerman területén. Az E. simplicidens 10 000 éve halt ki sok más fajjal együtt.

Az Equus simplicidens Idaho állam fosszilis állata.

Források

The Horse Quarry
Hagerman Fossil Beds' CRITTER CORNER - Hagerman "Horse - Equus simplicidens Dr. Greg McDonald
TalkOrigins.org - Horse Evolution Kathleen Hunt
Boss, N.H. Explorations for fossil horses in Idaho. Explorations and field work of the Smithsonian Institution in 1931. 1932.
Gazin, C.L. A study of the fossil horse remains from the upper Pliocene of Idaho. Proceedings from the United States National Museum 83(2,985): 281-320. 1936.
MacFadden, Bruce J. Fossil Horses. Systematics, Paleobiology and Evolution of the Family Equidae. Cambridge Univ. Press, 1992.
McDonald, H. Gregory. More than Just Horses, Rocks and Minerals, Sept./Oct. 1993. Vol. 68:322-326.
Willoughby, David P. The Empire of Equus. A.S. Barnes and Co. Inc., 1974
Castle Rock Ranch-Hagerman Horse Quarry Land Exchange Environmental Assessment