Epipedobates anthonyi
|
|
Állatkerti példány
|
Természetvédelmi státusz
|
Mérsékelten fenyegetett
|
Rendszertani besorolás
|
|
Tudományos név
|
Epipedobates anthonyi (Noble, 1921)
|
Szinonimák
|
(kinyitható doboz)
|
- Phyllobates anthonyi Noble, 1921
- Colostethus anthonyi — Edwards, 1971
- Phyllobates anthonyi — Silverstone, 1976
- Dendrobates anthonyi — Myers, Daly & Malkin, 1978
- Epipedobates anthonyi — Myers, 1987
- Ameerega anthonyi — Frost, Grant, Faivovich, Bain, Haas, Haddad, de Sá, Channing, Wilkinson, Donnellan, Raxworthy, Campbell, Blotto, Moler, Drewes, Nussbaum, Lynch, Green & Wheeler, 2006
|
|
Hivatkozások
|
|
Az Epipedobates anthonyi a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, ezen belül a nyílméregbéka-félék (Dendrobatidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Neve
Ez az állat a tudományos fajnevét, azaz az anthonyi-t Harold Elmer Anthony (1890–1970) amerikai természettudós tiszteletére kapta. Anthony az Amerikai Természetrajzi Múzeum (American Museum of Natural History) emlősök részlegének a kurátora volt.[3]
Előfordulása
Az Epipedobates anthonyi előfordulási területe Dél-Amerika északi fele. A következő országokban található meg: Délnyugat-Ecuador és Északnyugat-Peru.[1]
Az élőhelyének elvesztése, annak kémiai szennyezése, valamint a béka begyűjtése - főleg orvosi kísérletezési célokból - veszélyezteti.[1]
Megjelenése
A béka átlagos orrhegy-végbélnyílás közti hossza körülbelül 19-26 milliméter. A hátsólábai rövidek és tömzsi felépítésűek. A háti része sötétvörös vagy barna, néhány sárgásfehér szaggatott csíkkal; csak a hátközepén egységes a csík.[4]
Életmódja
Hegyvidéki békafaj, amely 153-1769 méteres tengerszint feletti magasságok között található meg.[1] A kedvelt élőhelye a hegyvidéki, trópusi esőerdők. A patakok közelében az avarban él. Nappal mozog az erdő talaján.[1]
Szaporodása
A szaporodási időszakban a hím területvédő. A nőstény a 15-40 darab petéjét az avarba rakja le. A kikelésig körülbelül két hét kell, hogy elteljen; eközben a hím őrködik felettük. Kikelésük után, a hím a hátára véve ebihalait elszállítja egy ideiglenes állóvízbe; lehet az bromélia vagy faodú. Itt az ebihalak körülbelül 60 nap alatt változnak át békává.[4]
Képek
Jegyzetek
- ↑ a b c d e Coloma, Luis A. (2010. december 7.). „Epipedobates anthonyi ”. The IUCN Red List of Threatened Species 2010, e.T55213A11268789. o, Kiadó: IUCN. DOI:10.2305/IUCN.UK.2010-2.RLTS.T55213A11268789.en. (Hozzáférés: 2018. január 3.)
- ↑ Frost, Darrel R.: 'Epipedobates anthonyi (Noble, 1921). Amphibian Species of the World: an Online Reference. Version 6.0. American Museum of Natural History, 2017. (Hozzáférés: 2017. augusztus 24.)
- ↑ Beolens, Bo; Watkins, Michael; Grayson, Michael (2013). The Eponym Dictionary of Amphibians. Exeter, England: Pelagic Publishing Ltd. xiii + 262 pp. ISBN 978-1-907807-41-1.
- ↑ a b Maxon, Jeni: 'Epipedobates anthonyi '. AmphibiaWeb, 2008. december 9. [2013. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 21.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Anthony's poison arrow frog című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Noble GK (1921). "Five new species of Salientia from South America". American Museum Novitates (29): 1-7. (Phyllobates anthonyi, new species, pp. 5–6, Figure 5).
- Noble, 1921, Am. Mus. Novit., 29 : 5.
- Myers, 1987, Pap. Avulsos Zool., São Paulo, 36: 303.
- Frost, Darrel R. 2018. Amphibian Species of the World: an Online Reference. Version 6.0. Electronic Database accessible at http://research.amnh.org/herpetology/amphibia/index.html Archiválva 2008. május 17-i dátummal a Wayback Machine-ben. American Museum of Natural History, New York, USA. Epipedobates anthonyi . Accessed on 24 May 2008.