A kert 1989 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület. Alapterülete 17,2 hektár, amelyen 5000 növényfajt és fajtát mutat be. A kert az oktatás, kutatás, ismeretterjesztés mellet pihenőhelyként is funkciónál. Látogatását megkönnyíti az is, hogy tömegközlekedéssel jól megközelíthető. A kert talán legfőbb nevezetessége az országban egyedül telelő indiai lótusz[1], de büszkeségei közé tartoznak az európai viszonylatban jelentős kaktuszgyűjteménye ,amelynek egyik példánya Kossuth Lajostorinói kertjéből származik.[2]
Megközelítése
A terület közlekedési eszközzel jól megközelíthető. A 70-es busszal a Lövölde utcán elhelyezkedő Újszeged, Füvészkert végállomástól 350 méterre található az intézmény bejárata.
1872 és 1921 között az egyetemnek Kolozsvárott is volt botanikus kertje. Az alapítás Mikó Imre nevéhez köthető, aki nyári villájának parkját adta át az egyetem részére.[3]
A két világháború között
A kolozsvári egyetem 1921-es Szegedre történő átköltözéssel nagyarányú építkezésekre volt szükség. A debreceni egyetem mintája alapján eredetileg az Újszeged városrészen, a ligettől északra található körút és töltés közötti részre szerették volna a klinikákat, valamint az egyetemi városrészt elhelyezni. Ez költségvetési és katonai szempontok miatt végül nem teljesen valósult meg.[4]
1922-ben a város 20 kataszteri hold szántóföldet ajánlott fel az egyetemnek füvészkert létesítése céljából.[5] Az intézet első igazgatója, Győrffy István 1925 és 1932 között számos fejlesztést hajtott végre: megkezdte a növények betelepítését, egy ártézi kút és növénynevelő üvegház létesítését, valamint egy mesterséges tavat is létrehozott. 1932-ben az óföldeákiNávay-kastély kertjéből hozatta el az első india lótusz töveket.[6]
Greguss Pál lévén jött létre a rózsakert, sziklakert, arborétum létesítése, valamint a rendszertani alapú növénygyűjtemény felállítása. Az ő nevéhez köthető a szecsuáni (délkínai) ősfenyő betelepítése.
A második világháború után
1952 és 1958 között épült a trópusi haszon-növények bemutatását célzó üvegházak.[7]Horváth Imre igazgatósága idején a füvészkertben berendezte a növénytársulásokat, valamint kutatási célokra létesített egy fitotron épületet. Ekkor a kert területe ekkor 10 hektárral növekedett.[8] Az üvegházak bővítését három (télen) fóliával fedett házzal érte el. A füvészkertet további korszerűsítések követték (központi fűtés, szilárd burkolatú utak, térvilágítás, városi vezetések víz bevezetése). Simoncsics Pál, majd Gulyás Sándor alatt újították fel a rózsakertet, hozták létre az évelő növények gyűjteményét. 1992-ben, a füvészkert fennállásának 70. évfordulója alkalmából egy székelykapu került a bejárat elé.
Mihalik Erzsébet igazgatósága (1996-2013) alatt az intézet feladatellátási körei is bővültek. 2006-től kezdődően a szegedi fővészkert bekapcsolódott különböző szaporodásbiológiai kutatásokba, a környezeti nevelés révén pedig óvodás és iskolás csoportoknak szerveznek tematikus foglalkozásokat, táborokat. A látogatok részére a jeles napokon rendezvényeket szerveznek.
A botanikus kert területén korszerűsítették a növényszaporító ház, fitotron épületét, átalakították a fedett házakat üvegházzá. A terület pedig bővült tanyaudvarral, diorámával és gyógynövény-, fűszerkerttel. 2013-ban pedig lepkebarát kert és méhészeti bemutató is bővítette a látnivalókat.
Napjainkban
Németh Anikó igazgató vezérletével újabb bővüléseken esett ás a helység. 2014-ben átadták a trópusi üvegházat[9], valamint a kaktuszgyűjtemény is ekkortól vált látogathatóvá. 2015-ben japánkerttel, 2016-ban lepkeházzal[10] bővült a látnivalók száma. A 2020-as években pedig orchideaház is épült.
A Füvészkert kiemelt természetvédelmi feladata a veszélyeztetett, védett növények megőrzése és mesterséges szaporítása visszatelepítési kísérletekkel.
Bemutató helyek
A szabadtérben gondozott növények mellett sokat tartanak üvegházakban. A fontosabbak:
Park: élő kövületek bemutatóhelye, a Közép - Európában egyedüli indiai lótusz állomány, rózsakert és gyógynövénykert helye. Sok üvegház is található itt, ahol közel 800 egzotikus növényfaj kap helyet.
Arborétum: fák és cserjék bemutatóhelyei
Társulások: a hazai erdőtársulásainak és cserjéinek bemutató erdőfoltok, a haszonnövények és rendszertani gyűjtemény, valamint a tanyaudvar helye.