Orbáncfű (növénynemzetség)

Orbáncfű
Közönséges orbáncfű (H. perforatum)
Közönséges orbáncfű (H. perforatum)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Malpighiales
Család: Orbáncfűfélék (Hypericaceae)
Nemzetség: Hypericum
L.
Kárpát-medencei fajok:
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Orbáncfű témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Orbáncfű témájú médiaállományokat és Orbáncfű témájú kategóriát.

Az orbáncfű (Hypericum) az orbáncfűfélék (Hypericaceae) családjába tartozó növénynemzetség. Kb. 490 fajt foglal magába.[1] A sarkvidéki és sivatagi területeket kivéve az egész Földön elterjedt nemzetség, azonban a trópusi és szubtrópusi területeken csak magasabb hegyvidéki tájakon élnek. A legtöbb faj a Himalája mentén és a Mediterráneumban fordul elő.

A családnak ez az egyetlen Kárpát-medencében őshonos nemzetsége. Magyarországon 8 faja található meg.

Jellemzők

Az 5–10 cm-es egyéves vagy évelők lágyszárúaktól egészen a cserjékig vagy a legfeljebb 12 m magasra növő kis fákig sokféle faj előfordul közöttük. A levelek átellenes állásúak, ovális alakúak, 1–8 cm hosszúak. Lombhullató és örökzöld fajok egyaránt megtalálhatók a nemzetségben. Jellegzetességük az úgynevezett váladéktartók jelenléte, több faj levelében megtalálhatók. A 0,5–6 cm átmérőjű virágaik mindig csészére és pártára különülnek el. Az 5 (ritkán 4) sziromlevél színe a halványtól a sötétsárgáig változhat. A sok porzó 5 kötegbe (falkába) rendeződik; ezek a porzókötegek a sziromlevelekkel váltakozva megjelenő 5 kezdeményből, dudorból fejlődnek ki. Termésük általában tok, de előfordul húsos bogyószerű termés is. A toktermések válaszfalak mentén (szepticid módon) felnyílnak.

Felhasználásuk

Dísznövényként

Hypericum calycinum cv. 'Hidcote'
Hypericum androsaemum
Hypericum erectum
Hypericum grandifolium
Hypericum olympicum

Virágaik miatt számos hibridet is nemesítettek dísznövény célból. Ilyenek pl. a H. × moserianum[2] (H. calycinum × H. patulum),

  • H. 'Hidcote'[3]
  • H. 'Rowallane'.[4]

Gyógyászati

Egyes fajait az antikvitás óta használják a gyógynövényes orvoslásban. A közönséges orbáncfű (H. perforatum) a legismertebb faj, napjainkban nagy mennyiségben termesztik a belőle kivont hatóanyagok gyógyszeralapanyagként való felhasználására. A többi faj is ígéretes lehet, de jelenleg még nem áll rendelkezésre elég kutatás a felhasználásukra vonatkozóan. A két legtöbbet kutatott hatóanyag a hiperforin és a hipericin. A belőlük készült standardizált készítmények régóta léteznek és elérhetők bizonyos fajta depresszió kezelésére orvosi felügyelet mellett.[5]

Válogatott fajok

Jegyzetek

  1. ↑ http://hypericum.myspecies.info/ Hypericum Online
  2. ↑ RHS Plant Selector. Royal Horticultural Society. (Hozzáférés: 2013. május 19.)[halott link]
  3. ↑ RHS Plant Selector. Royal Horticultural Society. [2014. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 19.)
  4. ↑ RHS Plant Selector. Royal Horticultural Society. (Hozzáférés: 2013. május 19.)[halott link]
  5. ↑ (2005) „Acute treatment of moderate to severe depression with hypericum extract WS 5570 (St John's wort): Randomised controlled double blind non-inferiority trial versus paroxetine”. BMJ 330 (7490), 503. o. DOI:10.1136/bmj.38356.655266.82. PMID 15708844. PMC 552808. 
  6. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae af ag ah ai aj ak al am an ao ap aq ar as at au av aw ax ay Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 191., 192., 398., 399. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]  
  7. ↑ [[[Philip Whitfield]] (szerk.), 1990: Atlas of Earth Mysteries, magyarul: A Föld titkai. AQUA Kiadó, Budapest, 1996. p. 155. ISBN 963 602 621 1]

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Hypericum című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  • Siegfried Danert, Franz Fukarek, Peter Hanelt, Johannes Helm, Joachim Kruse, Christian O. Lehmann, Jürgen Schultze-Motel: Urania Növényvilág: Magasabbrendű növények I. Fordította: Horánszky András. Szakmailag ellenőrizte: Simon Tibor. 1974 (első kiadás, ISBN 963 280 139 3), 1980 (második, változatlan kiadás, ISBN 963 280 831 2). Budapest: Gondolat Kiadó. 347., 348., 350. o.  

További információk