Tengerparti mamutfenyő
Tengerparti mamutfenyők a Redwood Nemzeti Parkban
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Toboztermők (Pinophyta) Osztály: Tűlevelűek (Pinopsida) Rend: Fenyőalakúak (Pinales) Család: Ciprusfélék (Cupressaceae) Alcsalád: Mamutfenyőformák (Sequoioideae) Nemzetség: Sequoia Endl. Faj: S. sempervirens
Tudományos név
Sequoia sempervirens (D. Don) Endl.
Szinonimák
Szinonimák Condylocarpus sempervirens Salisb. ex Carrière Gigantabies taxifolia J.Nelson Schubertia sempervirens (Lamb.) Spach Sequoia pyramidata Carrière Sequoia religiosa C.Presl Sequoia taxifolia K.Koch Steinhauera sempervirens (D.Don) Voss Taxodium nutkaense Lamb. ex Endl. Taxodium sempervirens D.Don
Elterjedés
A tengerparti mamutfenyő elterjedési területe
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Tengerparti mamutfenyő témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Tengerparti mamutfenyő témájú médiaállományokat és Tengerparti mamutfenyő témájú kategóriát.

A tengerparti mamutfenyő (Sequoia sempervirens) a Sequoia nemzetség egyetlen élő képviselője és egyben a típusfaja is. Egyéb nevei: örökzöld mamutfenyő vagy parti mamutfenyő.

Régebben a lombhullató mocsárciprus (Taxodium) nemzetséghez sorolták, a sempervirens (örökzöld) nevet megkülönböztetésül kapta. Az angol redwood nevet – amit az óriás mamutfenyőre is használnak, és amit olykor tévesen vörösfenyőnek fordítanak – vöröses színű, rostosan foszló kérgéről kapta. Először Juan Crespi ismertette – ő 1796-ban látta meg e hatalmas fákat. Tudományos leírására 1824-ig kellett várni, ekkor az első indián ábécét kifejlesztő, a cseroki törzshöz tartozó Sequoyahról a Sequoia nevet kapta.

Őshonos állományai az USA nyugati partjainál, Oregon állam délnyugati csücskében és Kaliforniában, a Nagymedve esőerdőben maradtak fenn kb. 1000 m tengerszint feletti magasságig.^[1] Védelmükre 17 nemzeti parkot hoztak létre. A Humboldt Redwoods Állami Parkban élő Hyperion nevű fa a Föld ma ismert legmagasabb növénye.

A 2–2,5 cm hosszú, örökzöld tűlevelek felül sötétzöldek, a fonákjukon két világos színű sáv húzódik végig. A levelek két oldalt állnak a hajtáson, ezért a hajtás lapos.

Az összes környező fenyőfaj közül a mamutfenyők toboza a legapróbb. Szaporodásához elengedhetetlenek a mókusok, az apró fenyőrágó szúk és az erdőtüzek. A tengerparti mamutfenyő ugyanis nem tudja ledobni a tobozait – ehhez kell a mókus és a bogár. A lepottyant tobozból a magok nem tudnak kijutni, amíg a tűz fel nem robbantja őket. A fák tövén végigsöprő avartűz a nagy törzseket szinte egyáltalán nem károsítja.

Csapadék- és páraigényes. Tobozai az első évben beérnek. Fagyérzékeny; a Kárpát-medencében ültetni nem ajánlott.

Rokonánál, az óriás mamutfenyőnél jóval gyakoribb: bár sokat kitermeltek, nagy, háborítatlan állományai maradtak meg. Ez nem utolsósorban annak köszönhető, hogy a telepeseknek egyszerűen nem voltak a hatalmas fák kivágására és feldolgozására alkalmas szerszámai. Fája igen ellenálló (az aranyásók által épített házak közül sok ma is áll), ezért az USA több területén is erdészeti művelés alá vonták: vasúti talpfának, házépítésre, furnér- és papírgyártásra használják. Különösen értékes az Agrobacterium tumefaciens fertőzése nyomán keletkező, rendellenes méretű alvórügyekből (burls) nyerhető, finom rajzolatú faanyag. Valamennyi kontinensen az arborétumok dísze.

• Henye parti mamutfenyő – Sequoia sempervirens 'Adpressa'
• Kék parti mamutfenyő – Sequoia sempervirens 'Filoli'
• Törpe parti mamutfenyő – Sequoia sempervirens 'Nana Pendula'

• Uránia növényvilág, Budapest, Gondolat Kiadó, 1981.
• Fenyő - fenyo.lapozz.hu
• A taxon a Tropicos adatbázisban. Tropicos. (Hozzáférés: 2014. február 17.)
• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2014. február 17.)

• Fenyő lap
• Örökzöldek lap
• Sequoia sempervirens (D.Don) Endl. Plants of the World Online
• Sequoias – The Ancient Giants (2010-09-20) képek