Döbörcsény (korábban Dobrocsina , románul : Dobrocina Romániában , Szilágy megyében .
Nagyilondától délkeletre, a Szamos balparti lapályán, Tőkepataka és Oláhfodorháza között fekvő település.
Döbörcsény és környéke már a bronzkorban lakott hely volt, melyet a határában talált bronzeszközök is bizonyítanak.
Neve elég későn, 1569 -ben tünt fel először az oklevelekben Dobronzina néven.
1590 -ben Dobrochyna , 1607 -ben Dobraczina , 1808 -ban Dobracsina , 1913 -ban Döbörcsény néven írták.
1572 körül a Losonczi Bánffy család és a Kendyek birtoka volt.
1621 -ben Szántai Mihályt és Petrucz Györgyöt irták a település birtokosának.
1696 -ban Török hódoltsági falu volt.
1700 -ban Szántai Ferenc birtokrésze az Alsó család -ra szállt, amely a birtokot Diószegi Istvánnak adta zálogba.
1736 -ban az Alsó család tagjai osztoztak meg örökségükön.
1777 -ben Alsó József és Henter Ádám birtoka volt.
1863 -ban Vajda Pál, báró Henter József, Fejérdi Julianna, Daday István, János, Zsuzsanna és Sándor , Alsó Sándor részesültek úrbéri kárpótlásban.
1891 -ben 367 lakosa volt, melyből 351 görögkatolikus román, 16 izraelita volt.
1898 -ban Bányász István, Gávris János, Gerő és Marosán István birtoka volt.
A falut a Szamos árvizei gyakran okoztak károkat a településen.
Döbörcsény a trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Nagyilondai járásához tartozott.
Görögkatolikus fatemploma 1794 -ben épült. Mihály és Gábor arkangyalok tiszteletére szentelték fel.
Jegyzetek
.jpg)
.svg){kind=small}