Bánffyhunyadtól három km-re északra fekszik, az Almásba ömlő Bot patak völgyében.
Nevének eredete
Első írásos említése 1399-ből származik, mint Ketesd.1437-ben Kethesd,1576-ban Kettesd néven fordul elő. Kiss Lajos szerint magyar eredetű és egy *Ketes személynév -d képzős alakjából magyarázza. A román név kezdőhangja azzal magyarázható, hogy a környék román nyelvjárásának palatalizált [k'] és [t'] hangzói összeolvadtak.
A ketesdiek a 20. század elején kezdtek eladásra zöldséget és gyümölcsöt termeszteni. Terményeiket kezdetben a bánffyhunyadi „úri” réteg és a havasi románság vásárolta, 1940-től vonattal a kolozsvári piacra is hordták. A hízlalt szarvasmarhát a hunyadi nagyvásárban, az igavonásra is használt bivalyok tejét a hetipiacon adták el. 1910-ben 1078 holdas határából 481 hold volt szántó, 253 erdő és 140 legelő.
Híres volt mesemondóiról. NépmesekincsétKovács Ágnes gyűjtötte össze az 1940-es években. A kétkötetes műhöz írt, kismonográfia hosszúságú bevezető tanulmánya a településről is bőséges információforrás.
2002-ben 348 lakosából 335 magyar, 13 román nemzetiségű volt; 331 református és 12 ortodox vallású.
Látnivaló
Mai református templomát Kós Károly tervei alapján, 1937 és 1941 között építették. A templom mennyezetére visszahelyezték középkori temploma 1692-ben, Gyalui Asztalos János által készített kazettás mennyezetének 21 kazettáját. Kis harangja 1766-ból, míg szószékének koronája 1798-ból származik. Énekmutató táblája 1860-ban, szószéke1892-ben készült. A cinterem kapuját a ketesdi Kis Lőrinc mester készítette.
Híres ember
Itt született Péter Ferenc magyar rádióbemondó, előadóművész.
Források
Kovács Ágnes: Kalotaszegi népmesék. I–II. Budapest, 1944