A fennmaradt néphagyomány szerint a község a magyarok bejövetelekor keletkezett.
Nevét az oklevelek 1341-ben említették először, ekkor Dancs mestert iktatták be birtokába, de Gergely fia Jakab ellentmondott.
Ekkor Kraszna vármegyei helység volt, és Valkó várához tartozott.
1481 és 1648 között a Bánffy- és a Báthori-család birtoka volt.
1808-as összeíráskor Kenderesi, báró Bánffy, gróf Bánffy, Bordás, Brága, Csatári, Fodor és más családok (összesen 49 család) birtoka volt.
1847-ben 659 lakosa volt, ebből 9 római katolikus, 650 görögkatolikus volt.
1890-ben 1054 lakosából 1 magyar, 38 német, 3 szlovák, 959 román, 53 egyéb nyelvű volt, ebből 5 római katolikus, 1010 görögkatolikus, 1 református, 38 izraelita volt. A házak száma ekkor 218 volt.
1910-ben 1617 lakosa volt, ebből 50 magyar, 364 szlovák, 1149 román, 54 cigány, melyből 365 római katolikus, 1204 görögkatolikus, 45 izraelita volt.
Petri Mór: Szilágy vármegye monographiájaIII.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 498–500. o. Online elérés
.svg){kind=small}