Neve egy szláv eredetű *čьrtežь szóból származik, amely a fakérgek lehántásával végrehajtott erdőirtást jelentett. Ezen jelentésben a čertež szó ma is él a ruszinban, a helynevek tanúsága szerint pedig párhuzamai megvoltak több más szláv nyelvben és a románban is. A belőle alakult határnevek a román nyelvterületen a leggyakoribbak Gorj és Krassó-Szörény megyében, de megtalálhatók az Erdélyi-középhegységben, Máramarosban, Szilágyban és az Avasban is. Előfordulásuk északon a hucul Čertež, délnyugaton a szerb Crtež határnevekével határos. Lengyel nyelvterületen a San folyóig találkozunk Czerteż helynevekkel.[2] A falut 1850-ben Sartesch, 1854-ben Csertés és Certesea néven írták össze.
Története
Torda, később Torda-Aranyos vármegyéhez tartozó móc falu volt. Lakói famegmunkálással, főként zsindelykészítéssel foglalkoztak. A szegényebbek messze eljártak famunkát végezni. Miután papjuk 1815-ben áttért a görögkatolikus vallásra, vita alakult ki a templom hovatartozása miatt. A falusiak négy deputációt is vezettek Karlócára, míg 1823-ban az alispán elöljáróikat 30 botütésre és 70 forint pénzbírságra büntette. 1918 és 1924 között Topánfalva részét alkotta.[3] 1945 után kiváltak belőle Borlești, Coasta Vâscului, Dric, Peste Valea Bistrii, Tomușești és Valea Caselor házcsoportok.
1910-ben 1219 román anyanyelvű lakosából 690 volt ortodox és 529 görögkatolikus vallású.
2002-ben a belőle kivált házcsoportokkal együtt 605 román nemzetiségű lakosa volt, közülük 590 ortodox és 7 görögkatolikus vallású.
↑Janitsek Jenő: Contribuții la studiul relațiilor lingvistice româno-ucrainene (onomastica din Maramureș). Doktori értekezés, Kolozsvár, Babeș–Bolyai Tudományegyetem, 1979, 48–61. o.
.svg){kind=small}