Szászsebestől 6 km-re délkeletre, a Nagy-Székás patak bal partján fekszik.
Nevének eredete
Német eredetű ('gazdag berek'). Történeti névalakjai: Ryho (1291), Ryon és Rychova (1309), Rychau (1372), Rychen (1532).
Története
Az első falu a mai főút mentén feküdt. A középkorban szászsebesszékiszász falu. 1601 és 1603 között elpusztult, ezután települt újra mai helyén, román lakossággal. Az evangélikus egyházközség hívek nélkül is fennmaradt egészen 1865-ig (a Királyföldön a román jobbágyok a legtöbb helyen az evangélikus lelkésznek fizették a dézsmát), 1848-ig pedig a falu jegyzői is szászok voltak. A német községi nyelvet 1861-ben váltották fel a románnal.
1897-ben 3224 holdas határának 57%-a volt szántó, 13%-a legelő, 11%-a erdő (tölgyes), 7%-a rét és 6%-a szőlő. A szántóföldeken háromnyomásos művelést folytattak (búza, kukorica, ugar – a kukorica közé tököt és babot, a homokosabb talajokon krumplit vetettek). A Valea Caselor patakból 1910 körülig aranyat mostak.[3] Legfontosabb jövedelemforrása a szőlőművelés volt. 1989-ben 163 hektárnyi szőlőterülettel büszkélkedett, amelyeken főként járdovány és királyleányka termett.[4]
Lakossága
1850-ben 1823 lakosából 1805 volt román és 18 cigány nemzetiségű, valamennyien ortodox vallásúak. 2002-ben 923 lakosából 914 román és 6 cigány, 889 ortodox és 31 pünkösdista vallású.
.svg){kind=small}