PROFILPELAJAR.COM

	Bóka László
	1943-ban
Született	Bóka László Károly; 1910. június 19.; Budapest, Józsefváros
Elhunyt	1964. november 1. (54 évesen); Budapest, Józsefváros
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Zambra Siena (1936. november 14. – )
Foglalkozása	író, költő, irodalomtörténész, egyetemi tanár
Iskolái	Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1932)
Kitüntetései	Baumgarten-díj (1940); Baumgarten-díj (1943); az irodalomtudományok doktora (1952); József Attila-díj (1960);
Halál oka	szívelégtelenség
Sírhelye	Farkasréti temető (611-26. templomi fülke)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bóka László témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk az 1910 és 1964 között élt íróról, irodalomtörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Bóka László (egyértelműsítő lap).

Bóka László Károly, teljes nevén: Bóka László Károly Gyula Nándor Zoltán (Budapest, 1910. június 19.^[2] – Budapest, 1964. november 1.^[3]) József Attila-díjas (1960) magyar író, költő, irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1953). Az ELTE Bölcsészettudományi Kar egykori dékánja.

Szabó Magda a magyar irodalom egyik legtragikusabb figurájának nevezte^[4]

Életpályája

Szülei dr. Bóka Zoltán törvényszéki jegyző és Zombory Rózsa Mária Rozália Erzsébet voltak.^[5] Édesapja híres és kiváló jogász volt.

1928-ban érettségizett a józsefvárosi Zrínyi Gimnáziumban. Egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–német–francia szakán végezte el. Már 1930-tól több filozófiai, irodalmi lapba dolgozott (Apollo, Athenaeum, Corvina, Diárium, Erő, Magyar Csillag, Nyugat, Magyar Nyelv, Az Ország Útja, Szép Szó, Magyarságtudomány, Magyarok stb.). Tanulmányainak befejezése után az 1932–33-as tanévben a Magyar Királyi Tanárképző Intézet Gyakorló Főgimnáziumában volt tanárjelölt, majd 1945-ig könyvtári tisztviselő az Egyetemi Könyvtárban, később a Műegyetemi Központi Könyvtárban. 1937-ben doktorált. 1938-tóI kezdve több ízben teljesített katonai szolgálatot. 1944-ben a rendőrség elkobozta Jégvilág c. verseskötetét. Kapcsolatba került az ellenállási mozgalommal, hadifogságba esett, ahonnan csak két évvel a felszabadulás után tért haza. 1947 áprilisától 1950 augusztusáig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium adminisztratív államtitkára, majd 1950-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója volt. A Bölcsészettudományi Karon a XX. századi magyar irodalomtörténeti tanszék tanszékvezető tanára lett. 1953-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.

1964. november 1-én hunyt el józsefvárosi lakásában szívelégtelenség következtében.

Munkássága

Indulásakor főként költőként tartották számon, s tehetséges nyelvész, irodalomfilozófus is volt. Tanárát, Gombocz Zoltánt szépirodalmi műveiben többször megörökítette. A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozott. Esszéiben, cikkeiben a jobboldal és később a hitlerizmus ellen foglalt állást.

A Magyar Dolgozók Pártja Kulturális Akadémiáján tartott beszédében élesen támadta Karácsony Sándort és a népi írókat. (1949. február 4.) A beszéd „Népiség” és népnevelés címen, a Magyar Dolgozók Pártja kultúrpolitikai akadémiája 2. füzeteként, 31 oldalon a Szikra Kiadó gondozásában, 1949-ben jelent meg.

Regényeiben a 20. századi magyar történelem elevenedik meg életrajzi ihletésű helyzetekkel és alakokkal. Irodalomtörténeti monográfiái (Vajda János, József Attila, Petőfi Sándor) mellett arcképvázlataival műfajt teremtett: a tudományosan értékelő és az anekdotikusan emlékező portréét. Tankönyveket és jegyzeteket írt, az irodalomtanítás elméletével foglalkozott.

Művei

Verseskötetei

Magyar agapé. Versek; Officina, Budapest, 1940
Jégvilág. Versek; Antiqua Ny., Budapest, 1944
Szebb az új. Versek; Révai, Budapest, 1950
Harag nélkül. Új versek; Szépirodalmi, Budapest, 1964
Magyar urbanista. Válogatott versek. 1936–1964; vál., szerk. Sik Csaba; Magvető, Budapest, 1969
Atlantisz. Összegyűjtött versek, 1-2.; Magvető, Budapest, 1974

Regényei

Zenekíséret. Regény; Cserépfalvi, Budapest, 1947
Alázatosan jelentem. Regény; Magvető, Budapest, 1958
A karoling trón. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1960
Karfiol Tamás. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1962
Nandu. Regény, 1-2.; Szépirodalmi, Budapest, 1963
Őszi napló; Magvető, Budapest, 1965
Eskü. Regény; Magvető, Budapest, 1976

Tanulmánykötetei

Gombocz Zoltán; Radó Ny., Budapest, 1935 (Apollo-füzetek)
Csáth Géza novellái (1937)
Vajda János (1941)
Mire tanít a magyar irodalom?; Népszava, Budapest, 1946 (A Kunfi-Gárda könyvei)
József Attila. Essay és vallomás; Anonymus, Budapest, 1947
"Népiesség" és népnevelés (1949)
A magyar irodalom története 1894-től napjainkig; VKM, Budapest, 1950 (Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarának jegyzetei)
A szép magyar vers (1952)
Ady Endre élete és művei 1. Ady Endre pályakezdése. Bevezetés az Ady-kérdésbe; Akadémiai, Budapest, 1955
Tegnaptól máig. Válogatott tanulmányok, esszék, cikkek; Szépirodalmi, Budapest, 1958
A magyar irodalom története a két világháború között. 1919–1945; ELTE, Budapest, 1959
A két háború közötti magyar irodalom. 2. rész; ELTE, Budapest, 1959
Arcképvázlatok és tanulmányok (1962)
Könyvek, gondok. Válogatott tanulmányok és jegyzetek; vál., szerk., bibliográfia Bessenyei György, bev. Ortutay Gyula; Gondolat, Budapest, 1966
József Attila. Esszé és vallomás; Magvető, Budapest, 1975 (Gyorsuló idő)

Emlékezete

Emléktáblát avattak tiszteletére Budapest VIII. kerületében és Budapest IX. kerületében.

Jegyzetek

Források

Józsefvárosi lexikon. Főszerk. Nagy Richárd. Budapest, 1970. MSZMP. VIII. Ker. Bizottsága–Fővárosi Tanács VIII. Ker. Tanács.
Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Budapest, 1994. Akadémiai Kiadó. 1. köt. ISBN 963-05-6805-5