Fodor Sándor (orientalista)

Ez a szócikk az orientalistáról szól. Hasonló címmel lásd még: Fodor Sándor (egyértelműsítő lap).
Fodor Sándor
Életrajzi adatok
Született1941. november 6.
Budapest
Elhunyt2014. augusztus 2. (72 évesen)
Budapest
Ismeretes mint
  • orientalista
  • arabista
Állampolgárságmagyar magyar
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény		Eötvös Loránd Tudományegyetem arab–történelem szak (1965)
Pályafutása
Szakterületarabisztika
Kutatási területA közel-keleti népi vallásosság vizsgálata, különös tekintettel az iszlám, a judaizmus és a kereszténység kölcsönhatásaira.
Tudományos fokozata nyelvtudományok doktora (CSc 1981)
Munkahelyek
ELTE BTK Sémi Filológiai és Arab Tanszékprofessor emeritus
Szakmai kitüntetések
Az Egyiptomi Arab Köztársaság Művészeti és Tudományos Érdemrendje (2005)
Hatással voltak ráCzeglédy Károly, Germanus Gyula, Kákosy László

Fodor Sándor (Budapest, 1941. november 6. – Budapest, 2014. augusztus 2.)[1] nemzetközi elismertségű magyar orientalista, arabista, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Sémi Filológiai és Arab Tanszék tanszékvezetője (1984–2011), majd professor emeritusa.

Életpályája

Fodor Sándor 1965-ben szerzett diplomát történelem és arab szakon, majd ezt követően a Sémi Filológiai és Arab Tanszékre került, ahol egészen a hirtelen bekövetkezett haláláig, 2014-ig dolgozott. 1981-ben nyert docensi kinevezést, majd Czeglédy Károly nyugalomba vonulását követően 1984-től vezette a tanszéket. 1996-ban nevezték ki egyetemi tanárnak. 2011-ben hivatalosan is nyugdíjba vonult de professor emeritusként továbbra is aktív kutató és oktató maradt.

1999-től 2006-ig az Orientalisztikai Intézet igazgatójaként tevékenykedett. 1990 és 2000 között három alkalommal is betöltötte a nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettes pozícióját. 2000-ben az ELTE Bölcsészettudományi Kar dékánjának választották meg egy évre.

Alapító elnöke volt a Magyar-Egyiptomi Baráti Társaságnak.

Művei (válogatás)

  • Róna-Tas András–Fodor Sándor: Epigraphica Bulgarica. A volgai bolgártörök feliratok; JATE, Szeged, 1973 (Studia Uralo-Altaica)
  • Fodor Sándor–Iványi Tamás: Magyar-arab kisszótár, 1-2.; Kulturális Kapcsolatok Intézete, Bp., 1978
  • Az iszlám. Források; KCST–TIT, Bp., 1988
  • Amulets from the Islamic world. Catalogue of the exhibition held in Budapest, in 1988; szerk. Fodor Sándor; ELTE–Kőrösi Csoma Társaság, Bp., 1990 (The Arabist)
  • Studies in honour of Károly Czeglédy on the occasion of his eightieth birthday; szerk. Alexander Fodor [Fodor Sándor]; ELTE–Kőrösi Csoma Társaság, Bp., 1994 (The Arabist)
  • Szúfizmus és mágia. Amulettek az iszlám világából; szerk. Fodor Sándor; Helikon Kastélymúzeum–ELTE, Keszthely–Bp., 2009 (angolul is)
  • A Magical Banner with the Representation of Paradise from the Tareq Rajab Museum in Kuwait. Proceedings of the Colloquium on Paradise and Hell in Islam: Keszthely. The Arabist 30(2012), pp. 11-36
  • An Arabic Version of the Sword of Moses, Leiden. Continuity and Innovation in the Magical Tradition (ed. G. Bohak et alii), pp. 341-385.
  • Fulfill the needs of your brother: social solidarity in Islam, Eger, Istanbul: Albaraka Türk, 80 p.
  • Letters and Words: Catalogue of the Exhibition of Egyptian Calligraphy held in Cairo in 2010. Cairo: Balassi Institute (Editor, together with I. Zimonyi and Salah Abd al-Khaliq), 80 p.
  • Sufism and magic: amulets from the Islamic World. Budapest–Keszthely. Mészi Fotó Kiadó, 2009.
  • An Arabic Magic Bowl from the Tareq Rajab Museum, Kuwait, Sifting Sands Reading Sings. Studies in honour of Professor Géza Fehérbári, 2006, pp. 187-198.
  • Magic Bowls, Cosmology and Divination. The Arabist 2003, 26-27, pp. 1-36.

Jegyzetek

Források

További információk