Buza László
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
Született	1885. február 8. Sárospatak
Elhunyt	1969. október 18. (84 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Gyermekei	Buza László
Foglalkozása	nemzetközi jogász, egyetemi tanár
Sírhelye	Farkasréti temető (6/1-1-29)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Buza László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Buza László (Sárospatak, 1885. február 8. – Budapest, 1969. október 18.) nemzetközi jogász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1938, rendes: 1946).

Apja Buza János (1848-1912) a Sárospataki Református Kollégium gimnáziumi tanára, 1880-ban pedig igazgatója volt.

Alap és középfokú iskoláit szülővárosában, Sárospatakon végezte, majd ugyanitt a jogakadémián tanult. A kolozsvári tudományegyetem jogi karán folytatott képzése 1908-ban a jogtudományi, 1909-ben pedig az államtudományi doktorrá avatásával fejeződött be. Államtudományi doktorrá sub auspiciis regis avatták.^[3]

1912-től a kolozsvári tudományegyetem magántanárává habilitálták. 1918–1923 között a Sárospataki Református Jogakadémia igazgatójává nevezték ki. 1923-tól a Szegedi Ferenc József Tudományegyetemen (annak 1940-ben Kolozsvárra helyezésével is folyamatosan) tanított. Többször volt dékán, prodékán, prorektor (1939–1940). 1930–1937 között az MTA Jogtudományi Bizottságának meghívott tagjaként is tevékenykedett. Életrajzírói külön kiemelik dékánsága, majd rektorsága (1943-1944) idejét a Jog- és Államtudományi Karon, ahol mindvégig fontos szerepe volt az Egyetemi Tanács működtetésében. Két professzortársával együtt neki volt köszönhető, hogy 1944 őszén az egyetem és a klinika működőképes maradt Kolozsváron. Miskolczy Dezső orvosprofesszorral, az egyetem 1944-1945. évi rektorával és Haynal Imre belgyógyásszal, az orvosi kar dékánjával a háborús viszonyok ellenére helyükön maradtak, és 1944. szeptember 17-én meg tudták nyitni az egyetemi tanévet. ^[4]

Részt vett abban a tudósokból, közéleti vezető személyiségekből álló testületben, amely 1945 decemberében Márton Áron püspök vezetésével memorandumot dolgozott ki és azt eljuttatta a nagyhatalmak 1946. május 7-én béketárgyalásokra összeülő képviselőihez. E tervezet Erdély határainak az etnikai összetételt alapul vevő kialakításáról szólt.^[5]

A román állam 1945 nyarán Kolozsváron új magyar egyetemet szervezett, amely 1959-ig tartotta meg önállóságát. Buza László magyar állampolgársága miatt az 1945. december 11-étől immár Bolyai János nevét viselő tudományegyetem vezetéséből kikerült, tanított, és mint korábban, sokat publikált az egyetemmel együttműködő, (1940-1950-ig fennállott, s 1945-ben az egyetemhez csatolt) Erdélyi Tudományos Intézet (ETI) és az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) kiadványaiban. A Bolyai Tudományegyetem 1946-1947-ben elindított Szabadegyetemén is tartott előadásokat. 1947-1949 között a magyar állampolgárságú professzoroknak el kellett hagyniuk Kolozsvárt, mert szerződésüket a román minisztérium nem hosszabbította meg. Buza László Szegedre visszatérve, 1948-1966-ig, nyugdíjazásáig a Szegedi Tudományegyetemen a nemzetközi jog tanszékvezető egyetemi tanára volt. A Magyar Jogász Szövetségnek 1959–1965 között, az Állami és Jogtudományi Bizottságnak 1960–1964 között töltötte be az elnöki tisztét.

A református egyház Duna-melléki kerületének főgondnoka volt, s a kor elvárásai szerint népfront-tisztségeket is viselt.

Fia Buza László (1914-1987) állatorvos, bakteriológus.

Tudományos szemléletében és módszereiben a hazai közjogi pozitivizmus képviselője volt, amelynek fő jellemzője, hogy leíró jellege mellett a közjogi intézményeket történetiségében mutatja be, a különböző országok közhatalmi rendszerének vizsgálatában és összehasonlításában a hangsúlyt a tételes jogi szabályozás ismertetésére helyezi. Buza a nyugati parlamentarizmus alkotmányos megoldásait népszerűsítette a hivatalos történeti jogi irányzattal szemben.

Kezdeti publikációi közjogi és az alkotmányjogi kérdésekkel foglalkoztak, majd az I. világháború idején fordult erőteljesebben a nemzetközi jog vizsgálatához. Különösen a nemzeti kisebbségek nemzetközi jogi helyzetét elemezte. A II. világháború után a megújult nemzetközi közjog alapvető problémáit vizsgálta és közreadta az új szellemű nemzetközi jogi kapcsolatokra vonatkozó kutatási eredményeinek összefoglalását.

Az egyik fő hivatásának a tanítást tartotta. Tanítványai közül számtalan tudós került ki: nála doktorált Bibó István, Szabó József. Herczegh Géza pécsi professzor (a Hágai Nemzetközi Bíróság tagja) is mellette kezdett el foglalkozni a nemzetközi joggal. Tanítványa volt Takács Lajos kolozsvári professzor, aki a Babeş–Bolyai Tudományegyetem létrejöttekor a jogi kar dékánja volt, és szintén tanítványa volt a szegedi tanszék vezetésében utódja, Nagy Károly is. Dobai István a Bolyai Tudományegyetem nemzetközi jog tanszékén 1948-ig, az egyetemről való eltávolításáig Buza László tanársegéde volt, de korábban jogbölcseletet és nemzetközi jogot egyaránt tőle tanult. Szállóigévé vált, ma is idézett mondása: “Ha valamit nem értesz, írj róla tanulmányt.”^[6]

Az ő nevéhez fűződik a mai nemzetközi jogban jelentőssé vált fogalom (a „programjellegű norma”, azaz soft law) megalkotása.^[7]Buza László 1950-es évekből származó meghatározása szerint ezek a nemzetközi együttműködés szabályozásában ún. jog előtti, „in statu nascendi” normák, melyek lényegileg egy nemzetközi szerződés jogi lefektetése előtt megszülető konszenzus határozatai és azok rögzítése. (Vagyis van egy ígéret a nemzetközi jogközösség részéről, amelyet tartalommal a nemzetközi jogközösség utólag tölt ki.)

• Államterület és területi fenségjog (Államjogi tanulmány) Budapest, Grill Károly Könyvkiadóvállalata 1910.
• A miniszterek jogi felelőssége. Budapest, 1911.
• A mentelmi jog tettenkapás esetén. In: Jogtudományi Közlöny, 1912. (47. évf.) 43. sz. 379-380. old.
• Közsegély és választói jog. In: Jogtudományi közlöny, 1913. (48. évf.) 26. sz. 223-225. old.
• (recenzió) Tihanyi Lajos: A magyar országgyűlés költségvetési joga és a delegációk. In: Jogtudományi közlöny, 1914. (49. évf.) 19. sz. 204-205. old.
• Az államjogi kivételes állapot. In: Jogtudományi Közlöny, 1915. (50. évf.) 27. sz. 305-306. old. ; 28. sz. 313-314. old. ; 32. sz. 350-351. old. ; 33. sz. 361-362. old.; 36. sz. 386-387. old.;
• A repülőgépek és léghajók nemzetközi jogi helyzete a háborúban. In: Jogtudományi Közlöny, 1914. (49. évf.) 45. sz. 453-455. old.
• A királyi hitlevél. In: Jogtudományi Közlöny, 1916. (51. évf.) 51. sz. 447-448. old.
• A magyar trónörökösben megkívántató kellékek. (Antal Józseffel). In: Jogtudományi Közlöny, 1916. (51. évf.) 36. sz. 310-313. old.
• A magyar szent korona igényei a volt mellékországokra. In: Budapesti Szemle (3.), 1916. (44. évf.) 167. köt., 477. sz. 397-429. old.
• Hadiszolgálat és parlamenti választói jog. In: Jogtudományi Közlöny, 1917. (52. évf.) 28. sz. 253-255. old.
• Az udvartartás jogi természete. In: Jogtudományi Közlöny, 1918. (53. évf.) 28. sz. 209-210. old; 30. sz. 230-231. old.
• Affaire des colons hongrois du Bánát et de la Transylvanie devant la Société des Nations. In: Revue de Hongrie. Budapest, 1926. (Klny.) 14 p. (Az erdélyi és bánáti magyar telepesek ügye a Nemzetek Szövetsége előtt. A román agrárreform kisebbségellenessége, a bánáti és erdélyi telepesek ügye a Nemzetek Szövetsége előtt, a Nemzetek Szövetsége és a kisebbségi jog.)
• A királykérdés nemzetközi jogi vonatkozásai. Budapest, Pallas Ny., 1928. 15 oldal. Klny. a Magyar Jogi Szemle 1928. évf. 10. számából
• Válságban van-e a parlamentarizmus? Az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának ankétje. (Többekkel). Kiad. a Magyar Külügyi Társaság. Szerk. Radisics Elemér. Budapest, 1930. 100 oldal /Aktuális problémák. II. füzet/
• A kisebbségek jogi helyzete a békeszerződések és más nemzetközi egyezmények értelmében. Budapest, 1930. 1. XX, 432 oldal
• Kisebbségi nyelvek szabad használata a magánéletben a kisebbségi szerződések szerint. In: Jancsó Benedek Emlékkönyv. Szerk: Asztalos Miklós. Budapest, 1931. (A nyelvhasználat szabadsága nyilvános gyűlésekre vonatkozóan, bármilyen közzététel esetén. A Nemzetek Szövetségének Tanácsa és a kisebbségek nyelvhasználati joga).
• Revízió nemzetközi jogi alapjai. Budapest, Politzer. 1933. 28 oldal
• A nemzetközi jog tankönyve. Budapest, Politzer. 1935. XII, 428 oldal
• La réforme du conseil. Budapest, Athenaeum, 1935. 15 oldal
• Diktatúra és kisebbségvédelem. Szeged, 1936. 10/2. 11-23. oldal
• A kormányzói jogkör kiterjesztése. Szeged, Árpád Ny., 1938. 14 oldal
• Új irányok a nemzetközi jogban. Budapest, Attila Ny., 1938. 53, 3 oldal
• A felkelők nemzetközi jogi helyzete és a spanyol polgárháborúba való "benemavatkozás". Szeged, Városi Nyomda, 1938. 48 oldal
• Magyar közjog. (Buza László előadásai alapján összeállította Beller István). Szeged, 1939. 84+6 oldal.
• A semlegesség nemzetközi joga. Pécs, Dunántúl Ny., 1939.
• Az elismerés jogi természete a nemzetközi jogban. Budapest, Grill, 1939. 15 oldal
• A nemzetközi kisebbségi jog jövője. Kecskemét, 1940.
• Háború az új nemzetközi jogért. Szerk. Geőcze Bertalan. Budapest, 1940. 18 oldal. /A Nemzetközi Jogi Egyesület Magyarországi Csoportja Könyvtára 3. sz./
• Nemzetközi jog. Buza László előadásai. (Összeáll. Bellér István). Szeged, Árpád Ny., 1942. 38 oldal
• A nemzetközi jogalkotás jelszavai és alapelvei a bécsi kongresszus óta. Budapest, Stephaneum Ny., 1942. 18 oldal
• A deliktum fogalma a nemzetközi jogban, Kolozsvár, 1942. 46 oldal
• A Szocialista Szovjet Köztársaságok Uniója mint összetett állam. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1945. 18 oldal /Erdélyi Tudományos Füzetek 191./
• Nemzetiszocializmus Németországban. (Betiltva 1945. februárban).^[8]
• Új nemzetközi jogi elvek az egyesült nemzetek san-franciscoi alapokmányában. Kolozsvár, Kiad. az Erdélyi Múzeum-Egyesület, 1946. 26 oldal /Erdélyi Tudományos Füzetek/
• A dekalogos (Tízparancsolat) és a nemzetközi jog. Kolozsvár, Egyetem, 1947. Kolozsvár, Jordáky Ny. 32 oldal /Jog- és Közgazdaságtudományi Értekezések/
• Kelet és Nyugat kapujában. Erdély Európában. Kolozsvár, Ifjú Erdély, 1946.
• A nemzetközi közhatalom szervezete az egyesült nemzetek alkotmánya szerint, Szeged, 1949. 26 oldal
• A közjog alapintézményei. Cluj, Schildkraut, 1948. 68 oldal
• Nemzetközi jog (Hajdú Gyulával és Flachbart Ernővel, Budapest, 1950
• A szovjet nemzetközi jogi felfogás. Szeged, MEFESZ, 1950. Szeged. 19 oldal. /Jogászköri kiadványok MEFESZ Jegyzetosztály/
• A felszabadulás és Magyarország nemzetközi jogi szuverénitása. Szeged, Csongrád M. Ny., 1954, (!1955.)
• Törvényesség és az igazságosság elve a nemzetközi jogban. Budapest, 1957
• Nemzetközi jog (Hajdú Gyulával és Vitányi Bélával), 2. átdolg. kiad. Budapest, 1958. 471 oldal
• A magyar közjogi pozitivizmus és Buza László első monográfiái. Szeged, Szegedi Egyetem, 1958. Szegedi Ny. 19 oldal /Acta Universitatis Szegediensis Acta juridica et politica/
• A béke és a nemzetközi jogi törvényesség, Buza László előadása és hozzászólások. Kiad. a Magyar Jogász Szövetség az Országos Béketanács és a Közalkalmazottak Szakszervezete. Budapest, 1958. Budapest, Szikra, 31 oldal
• Az atom- és hidrogénrobbantás és a nemzetközi jog. Budapest, Akad. Kiadó, 1958. Budapest, Akad. Ny.
• Jogi tanulmányok Buza László egyetemi tanár, akadémikus oktatói működésének 50. évfordulójára. Szerk: Antalffy György et al. Szeged, Szegedi Ny., 1958. 369 oldal, illusztrált /Acta Universitatis Szegediensis Acta juridica et politica/
• Szükséghelyzet a nemzetközi jogban. Budapest, Akad. Kiadó, 1958, Budapest, Akad. Ny.
• The state of necessity in international law. Budapest, Akad. Kiadó, 1959. Budapest, Akad. Ny. 23 oldal
• Nemzetközi jog. Egyetemi tankönyv. (Hajdú Gyulával). 3. átdolg. kiad. Budapest, Tankönyvkiadó, 1961. Szeged, Szegedi Ny. 470 oldal
• Az ENSZ főtitkárának nemzetközi jogi helyzete. Szeged, Szegedi Tudományegyetem, 1961, Szeged, Szegedi Ny. 32 oldal /Acta Universitatis Szegediensis Acta juridica et politica/
• (Recenzió) Herczeg Géza: A gyarmati kérdés és a nemzetközi jog. In: Állam és jogtudomány, 1962. (5. évf.) 4. sz. 550-559. oldal
• A nemzetközi jogi normák kialakulásának útja. A fejlődésnek az ENSZ alapokmányában meghatározott iránya a békés egymás mellett élés... szellemében. Szeged, Szegedi Egyetem, 1963. Szegedi Ny. 50 oldal /Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae Acta juridica et politica/
• (Recenzió) Beér János: A helyi tanácsok kialakulása és fejlődése Magyarországon 1945-1960-ig. Budapest, 1962. In: Századok, 1963. (97. évf.) 1. sz. 199-201. old.
• A nemzetközi ellenőrzés mint a törvényesség biztosítéka a nemzetközi életben. In: Állam és jogtudomány, 1965. (8. évf.) 2. sz. 163-182. oldal
• A nemzetközi jog fejlődése a felszabadulás óta. Szeged, Szegedi Ny., 1965. 47 oldal /Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae Acta juridica et politica/
• Kritikai tanulmányok a modern polgári jogelméletről. Budapest, 1963. In: Századok, 1966. (100. évf.) 6. sz. 1351-1352. oldal
• A nemzetközi jog fő kérdései az új szellemű nemzetközi jogban. Budapest, Akad. Kiadó, 1967 Budapest, Akad. Ny. 111 oldal
• Nemzetközi jog, egyetemi tankönyv. (Hajdú Gyulával). 4. kiad. Budapest, Tankönyvkiadó, 1968. Budapest, Felsőokt. Jegyzetell. soksz. 470 oldal
• Az elmélet és a gyakorlat fogalma és egymáshoz való viszonyának kérdése a nemzetközi jogban. In: Állam és jogtudomány, 1968. (11) 1. sz. 3-12. oldal

• Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. 110. o. ISBN 963-05-2500-3  
• A Tanácsköztársaság és a pataki Kollégium. Buza László emlékei 1919-ről. In: Zempléni Múzsa, 5. évf. (2005. ősz) 3. sz. 79-84. p. Bolvári-Takács Gábor publikációs jegyzéke II. Forrásközlések
• Dippold Péter: A határokon kívül élő magyarság történetének bibliográfiája 1918-1945.
• Domokos Gergely: "Tisztító önvizsgálat ideje jött el..." (A Magyar Népi Szövetség és a romániai magyar kisebbség 1944-1953 között. In: Romániai Magyar Szó, Bukarest, szept. 16.)
• Tófalvi Zoltán: Ötven éve végezték ki az erdélyi "hazaárulási perek" tizenkét halálraítéltjét Archiválva 2009. július 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Ruszoly József: Emlékezzünk régiekről! In: Szeged. 2001. 13. évf. 7. sz. 8-11. p.

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.  
• A kolozsvári magyar egyetem ideiglenes vezetőségének javaslata az intézmény tanszemélyzetére vonatkozóan, Kolozsvár, 1945. augusztus 24. In: Magyar Kisebbség, Nemzetpolitikai szemle. 3. évfolyam – 1997. 3-4. (9-10.) szám – Magyar felsőoktatás Erdélyben
• Incze Miklós: Magyar történet- és társadalomtudományi műhelyek a kolozsvári magyar egyetemen (1940–1949) Erdélyi Múzeum – 59. kötet, 1997. 3-4.füzet
• Bélteky Ákos: IKE-konferenciák Erdélyben a II. világháború után. In: Confessio, 1995. 2. szám
• A többség kisebbségekből áll. Gereben Ágnes, Kardos Krisztina, Nemes Dénes: A pozitív diszkrimináció elmélete és gyakorlata. Budapest, 1996, Minoritás Alapítvány. 186 oldal. /Minoritás könyvek 3./
• Magyar jogtörténet

• A kisebbségi kérdés irodalma (1918-1944)
• A nemzetiségi kérdés irodalma Erdélyben (1945-1994)