PROFILPELAJAR.COM

	Bertha von Suttner
	1903-ban készült fénykép
Született	Berta Gräfin Kinsky von Wchinitz und Tettau; 1843. június 9.; Prága; Osztrák–Magyar Monarchia
Elhunyt	1914. június 21. (71 évesen); Bécs
Álneve	B. Oulot, Jemand
Állampolgársága	osztrák; Ciszlajtánia;
Nemzetisége	osztrák
Házastársa	Arthur Gundaccar von Suttner
Szülei	Sophie Wilhelmine Koerner; Franz Joseph Kinsky
Foglalkozása	író, újságíró, békeaktivista
Kitüntetései	Nobel-békedíj
Halál oka	gyomorrák
Sírhelye	main cemetery Gotha
	Bertha von Suttner aláírása
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bertha von Suttner témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Bertha Sophia Felicita von Suttner bárónő (szül. Kinsky von Wchinitz und Tettau grófnő, Prága, 1843. június 9. – Bécs, 1914. június 21.) osztrák író, újságíró és békeaktivista. 1905-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki.

Élete

Születése előtt meghalt az édesapja. Arisztokrata környezetben nőtt fel Brnóban, később Bécsben és Klosterneuburgban élt. Lánykorában sokat utazott édesanyjával, franciául, angolul és olaszul is megtanult. Tudományos és szépirodalmat olvasott, nagy műveltséget szerzett. Bécsben nevelőnői állást vállalt négy leánygyermek mellett. 1876-ban rövid ideig Alfred Bernhard Nobel titkárnője volt Párizsban, kapcsolatuk később sem szakadt meg, továbbra is leveleztek egymással. Bertha férjhez ment báró Arthur Gundaccar von Suttner osztrák íróhoz. A Gundaccar család ellenezte házasságukat, a férjét kitagadták. Jekatyerina Dadiani, Mingrélia hercegnőjének meghívására átmenetileg Grúziában telepedtek le. Az asszony zenét és nyelveket tanított, újságcikkeket, elbeszéléseket, folytatásos regényeket írt, amiket osztrák újságok publikáltak. Kaukázusi tartózkodásuk alatt folyt az orosz–török háború, és ekkor vált Bertha meggyőződéses pacifistává. Kilenc év után, 1885-ben, miután férje családjával helyre állt a béke, visszatértek harmannsdorfi kastélyukba.

Folytatta az írást, regényeibe számos önéletrajzi elemet szőtt. 1889-ben sikerült irodalmi áttörése a Die Waffen nieder! (Le a fegyverekkel!) című regényével. Nehezen talált kiadót, a könyv heves vitákat váltott ki, de jelentősen hozzájárult a béke gondolatának népszerűsítéséhez. A regény a 19. század egyik legnagyobb könyvsikere volt, valamennyi nagyobb európai nyelvre lefordították. Most már ismert személyiségként kötelezte el magát a békemozgalom mellett.

Felhívására 1891-ben kétezren csatlakoztak Ausztriában a Béke barátainak társaságához. Még abban az évben részt vett a III. Nemzetközi békekongresszuson Rómában, ahol a Bernben működő Nemzetközi Békeiroda elnökhelyettesévé választották. 1895-ben Budapesten járt, és előadást tartott a békéről. 1892-ben a berlini béketársaság megalakításában is közreműködött. Békekongresszusokon vett részt, államfők fogadták, többek között Theodore Roosevelt amerikai elnök is. II. Miklós orosz cár 1898 augusztusában békekiáltványt intézett a világ népeihez, és nemzetközi leszerelési konferencia összehívására szólított fel. 1899. május 18-án rendezték Hágában az első békekonferenciát valamennyi európai állam, az USA, Japán, Kína és Sziám részvételével.

1902-ben meghalt férje, a harmannsdorfi kastélyukat a felgyülemlett adósságok miatt el kellett árverezni. Bertha Bécsbe költözött. Rendszeresen írt cikkeket a Pester Lloydba. Többször járt Monacóban I. Albert herceg meghívására. Előadó körutakat tett az Egyesült Államokban (1904, 1912), Németországban (1905), Skandináviában. 1905-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki. 1912-től Andrew Carnegie amerikai iparmágnás életjáradékban részesítette.

Emlékezete

Portréja látható az osztrák kéteurós pénzérmén.
Portréja volt látható az 1000 schillinges egykori osztrák bankjegyen.
Róla nevezték el a 12799 von Suttner kisbolygót, 1995. november 26-án.

Írásai

Ein schlechter Mensch. München, 1885
Daniela Dormes. München, 1886
High Life, 1886
Das Maschinenzeitalter, 1889
Die Waffen nieder!, 1889
Die Waffen nieder! Monatszeitschrift, 1892–1899
Vor dem Gewitter. Wien, 1894
Einsam und arm. Dresden, 1896
Schach der Qual, 1898
Die Haager Friedenskonferenz. Leipzig, 1900
Marthas Kinder (Die Waffen nieder. – Teil II), 1902
Franzl und Mirzl. Leipzig, 1905
Die Entwicklung der Friedensbewegung. Leipzig, 1907
Eva Siebeck. 1892
Randglossen zur Zeitgeschichte. 1892–1900 und 1907–1914
Rüstung und Überrüstung. Berlin, 1909
Der Menschheit Hochgedanken. Berlin, 1911
Die Barbarisierung der Luft. Berlin, 1912

Magyarul megjelent művei

Suttner Berta: Le a fegyvert! Regény; ford. Névi Béla; Győző, Bp., 1905
Az emberiség fenkölt eszméi. Regény a közel jövőből; ford. Szmik Antal; fordítói, Bp., 1913