2007 év végi adatok alapján lakosainak száma 128 925, amivel Svájc negyedik legnépesebb városa Zürich, Genf és Bázel után.
Története
A város nevének eredete még nem tisztázott, de több elmélet is létezik, melyek közül több is legendákra alapul:[2]
A legismertebb legenda Konrad Justinger krónikája, mely szerint a városalapító Berchtold V. von Zähringen herceg úgy döntött, hogy az első elejtett állatról kell elnevezni a várost, ami a legenda szerint egy medve (németülBär) lett.[3] A Bär és a Bern szavak kapcsolatának nincs nyelvészeti alapja.[2]
A Lexikon der schweizerischen Gemeindenamen szerint a „legmeggyőzőbb elmélet” a következő: A város neve a keltaberna szóra vezethető vissza, ami feltehetően az Aare egy szakaszát jelenthette, majd a szót a galloromán nyelvű népesség tovább használta, s így az később átkerült a németbe.[2]
A várost Berthold V Zähringen herceg alapította 1191-ben az Aare folyó partján. Bern 1353-ban csatlakozott a Svájci Konföderációhoz és vezető szerepet játszott. Belháborúk során 1415-ben Aargau kanton, 1536-ban Vaud kanton csapatai foglalták el és dúlták fel. A későbbiekben az Alpok alatti legjelentősebb várossá fejlődött. Francia megszállás alá került 1798-ban. Svájc de facto fővárosává 1848-ban vált. Hivatalosan (de jure) nincs fővárosa Svájcnak.
A város a folyó által alkotott félszigettől nyugat felé terjeszkedett. A híres Zytglogge torony volt a város nyugati határa 1191-től 1256-ig, szerepét ekkor a Käfigturm nevű torony vette át 1345-ig, ezt követően pedig a Christoffelturm (a mai pályaudvar közelében) 1622-ig. A harmincéves háború alatt épült a kis és nagy Schanze (sánc).
Földrajz
Fekvése
A belvárost az Aare folyó kanyarulata öleli körül
Bern mintegy Svájc közepén fekszik az Aare folyó partján. Koordinátái: északi szélesség 46° 57', a keleti hosszúság 7° 25'. Az óváros a folyó egyik hurokszerű kanyarulatában fekszik, innen terjed ki a város minden égtáj felé néhol egészen 12 kilométer távolságban is. Északról a Breitenrain, Wankdorf és Lorraine negyedek szegélyezik a központot, keleten a Schosshalde és délen Kirchenfeld. Ezeket a negyedeket hidak kötik össze a városközponttal. A hidak nevei a következők: Lorrainebrücke, Kornhausbrücke, Nydeggbrücke, Kirchenfeldbrücke, Monbijoubrücke. Nyugatról Bümpliz és Bethlehem negyedek veszik körül a centrumot.
A táj a jégkorszakban alakult ki. A város közelében két hegy található: a Gurten (858 méter) és a Bantiger (947 méter).
A városi közlekedést a Bernmobil, hivatalos nevén SVB (Städtische Verkehrsbetriebe Bern) bonyolítja. Számos troli- és autóbuszvonalat, valamint 3 villamosvonalat tart fenn. A távolabbi agglomerációba S-Bahn járataival lehet eljutni.
Bern városát sűrű autópályahálózat (A1, A12, A6) köti össze a környező városokkal.
Légiközlekedés
A várostól néhány kilométerrel délre Belp községben található a kis Bern-Belp (más nevén Belpmoos) nemzetközi repülőtér.
Lakosság
2006 végi adat szerint a lakosság 127 882 fő, melynek 21,1%-a külföldi.
Állampolgárság
Lakos
Svájci (állandó lakos)
94 269
Svájci (ideiglenes lakos)
6 645
Svájci összesen
100 914
Olasz állampolgár
4 391
Német állampolgár
4 768
Exjugoszláv
4 484
Spanyol állampolgár
2 176
Külföldi összesen
26 968
Lakosok összesen
127 882
Bern város népességének eloszlása állampolgárság szerint. (2006. év vége)
Nyelvek
A hivatalos és írott nyelv a német, francia, olasz és a réto-román. A lakosság berni németet beszél, ami a svájci német egy nyelvjárása. A 20. század elején még erős nyelvi tagozódás mutatkozott a társadalmi rétegek között.
Bern az Espace Mittelland nevű gazdasági térség egyik központja. Ebbe a térségbe sorolják a Bern, Solothurn, Freiburg, Neuenburg, Jura, Waadt és Wallis kantonokat. Ez összesen kb. 2,5 millió lakost és közelítőleg 900 ezer munkahelyet foglal magába.
Bern környezetében a legjelentősebb ágazatok a következők:
Energia
A Bernische Kraftwerke AG energetikai részvénytársaság egyedül tartja fenn a mühlbergi atomerőművet. Az erőmű német neve Kernkraftwerk Mühleberg.
Az 1826-ban alapított Schweizerische Mobiliar az egyik legrégebbi magánbiztosító Svájcban. Az első svájci kantoni bankot, a Berner Kantonalbankot 1834-ben alapították.
Élelmiszerágazat
Bernből származik a Chocolat Tobler AG, amely 1970-ben fuzionált a Sucharddal és azóta a Kraft Foods része. Legismertebb terméküket a Toblerone-t ma Bern-Brünnenben gyártják. Berni vállalkozásként indult, majd 2004-ben Neueneggbe helyezte át a székhelyét a Wander AG, amely többek között a Ovomaltine gyártója.
Média
Bernben található a DRS 4 News valamint a Swiss Satellite Radio rádióstúdió. A Bern-Freiburg-Wallis régió lapja a DRS 1. A regionális tévé neve TeleBärn. Bernben jelennek meg a Berner Zeitung és a Der Bund napilapok valamint a Berner Bär ingyenes hirdetési újság.
Posta
A levél- és csomagszállítás mellett pénzügyi és szállítmányozási szolgáltatásokat is nyújtó Svájci Posta székhelye Bernben van.
Telekommunikáció
Hagyományosan erős a telekommunikációs ágazat. A legismertebbek a Swisscom (a korábban állami telefonmonopólium) és az Ascom, amely telekommunikációs felszereléseket gyárt.
Szállítmányozás
A Svájci Szövetségi Vasút (németül Schweizerische Bundesbahnen, röviden SBB) és a BLS AG székhelye egyaránt Bern.
Közigazgatás
Bernben, a fővárosban található a város, a kanton és az ország közigazgatási intézményeinek jelentős része, így Bern az ország legnagyobb közigazgatási központja.
Tudomány és oktatás
Az egyetem épülete
Bern egyetemi város és több más oktatási intézményel is rendelkezik. Az alábbi lista a nevezetesebbeket tartalmazza:
Medveverem (2007. március)A svájci parlament Bernben
A városközpont az UNESCOvilágörökség része. Az óváros széles utcáin 16. századi motívumokkal díszített kutak találhatók. A csillagászati órával is felszerelt óratorony (svájci németben Zytglogge-Turm), amely 1191 és 1256 között a nyugati városkapu volt, szintén mesterműnek számít. Nevezetes továbbá a 15–16. századi gótikus Münster-székesegyház, valamint a 15. századi Városháza. Világszerte egyedülálló a 16. századi eredetű, a belváros szélén, a Nydegg híd hídfőjénél álló medveverem(Bärengraben), ahol élő barna medvéket tartanak. A barna medve a városnak és a kantonnak egyaránt címerállata. Híres az óvárossal szemben, a medveverem közelében elterülő Rózsakert (Rosengarten), amelyet 1913-ban alakítottak ki egy korábbi temető helyén. A Rózsakertből szabad kilátás nyílik a teljes berni óvárosra. A szövetségi parlament (Bundeshaus) a 19–20. század fordulóján épült, látogatható.
Van egy sor másik torony is, mint például a Käfigturm és a Holländerturm. A Käfigturm 1256 és 1344 között töltötte be a nyugati városkapu szerepét, a Holländerturm pedig 1256-tól a harmadik védőgyűrű részét képezte. A városkép része még a Regierungsgebäude, az Erlacherhof, a Béatrice-von-Wattenwyl-Haus, a Rathaus (városháza) és a Bundeshaus (parlament) is.
További látványosságok:
Kornhaus, Kornhauskeller
Kantonalbankgebäude (A kantoni bank épülete a Bundesplatz-on.)
Berni Botanikus Kert (Botanischer Garten Bern)
Fürdőhely az Aare folyón (Marzilibad)
Dählhölzli Állatkert (Tierpark Dählhölzli)
Untertorbrücke, Ländtetor
Orangerie Elfenau
Marzilibahn - a világ legrövidebb siklóvasútja
Gurten - a város hegye, melyre siklóvasút vezet fel
Minden év novemberének negyedik hétfőjén tartják a Hagymavásárt (svájci német: „Zibelemärit“), ahol hagyományosan elsősorban hagymát árusítanak. Az egész Svájcból, sőt külföldről már hajnalban megérkező látogatókkal, konfettivel és a felnőttek fejét apró, műanyag kalapácsokkal csapkodó gyerekekkel őrzi a Zibelemärit egy igazi népi ünnep hangulatát.
Bernben 1996 óta minden év augusztus 1-jén (a svájci nemzeti ünnepen) kivilágítja az Aare folyót a Schweizer Hilfswerk (SWISSAID). A folyót világító hajókkal díszítik a hindu és buddhista fény- és víziünnepek mintájára. Ez az Aareleuchten-Fest.
Sichlete
Minden szeptemberben rendezik Bernben Bundesplatz-on a „Sichlete“ ünnepet. Ez egy fajta szüreti hálaadási ünnep, amely közelebb hozza a városi népességet a vidékiekkel.
Évente egyszer, július közepén szabadtéri fesztivált rendeznek a Gurten hegyen, amely Bern közelében található. Látogatók tízezrei utaznak a Gurtenbahn-nal a Gurtenfestival-ra, ahol nemzetközi zenei sztárok lépnek fel. Ez Svájc egyik legnagyobb fesztiválja.
Nemzetközi diákklub (Internationaler Studentenclub, ISC)
Wasserwerk (ifjúsági centrum)
Gaskessel (ifjúsági centrum)
PROGR (Zentrum für Kulturproduktion)
bee-flat
Sport
Labdarúgás
A BSC Young Boys klub a legmagasabb svájci osztályban játszik.
Az öreg Wankdorfstadionban volt a németek legnagyobb mérvű győzelme 1954. július 4-én. Ekkor Magyarországot győzték le 3:2-re. A váratlan német győzelmet berni csodaként is emlegetik. 2005-ben négy évnyi felújítási munkálat után többfunkciós épületként adták át. 32 000 néző befogadására alkalmas és a 2008-as EB nyolc helyszínének egyike volt.
Jégkorong
Bern a svájci jégkorong mekkája. A városi klub (SC Bern) a legmagasabb svájci ligában játszik és már több bajnoki címet szerzett. Európaszerte ennek a klubnak a legnagyobb a nézőszáma a hazai pályán játszott mérkőzéseken. A PostFinance-Arena 16 000 álló- illetve ülőhellyel európa egyik legnagyobb jégstadionja. A stadiont átépítik és modernizálják a 2009-es jégkorong világbajnokságra.
Curling
A berni curlingcsarnok neve Curlinghalle Bern-Allmend. Nemzetközi versenyeket is rendeznek.
