Kb. 600 körül érkezett a hittérítő Szent GálÍrországból a Boden-tó környékére, és társaival együtt terjesztette Svájc keleti részén a kereszténységet. A település akkoriban a Sankt Gallen-i kolostorhoz tartozott. A Szent Mauritius-templom 1071-ben kelt alapító levelében említik először Abacella néven. Történelme folyamán többször leégett (1291, 1440, 1560, 1701). 1353 óta rendelkezik vásártartási joggal. A település vidékies jellegű, bár a városiasodás néhány vonása is fellelhető. Laza házcsoportok helyezkednek el a belső mag körül, így képeznek szórványtelepülést. A városházán évente ötször ülésezik a nagy tanács, Appenzell a kanton politikai és gazdasági központja.
Látnivalók
Appenzell
A kastély
Brennerei Appenzeller Alpenbitter an der Sitter, im Hintergrund der Hohe Kasten
Landsgemeindeplatz
Landsgemeinde-Brunnen in Appenzell
St. Mauritius templom
St. Mauritius
A reformált templom
A tanácsház
Grossratssaal
Landeskanzlei/ Kantonalverwaltung
Hauptgasse
Geschweifte Giebel
Frauenkloster, Schloss
Kunsthalle Ziegelhütte
Appenzeller Bauernhaus
Irodalom
Rainald Fischer: Die Kunstdenkmäler des Kantons Appenzell Innerrhoden. Das Innere Land. Das Dorf Appenzell. Birkhäuser AG, Basel 1984, 3-7643-1629-2. (= Die Kunstdenkmäler der Schweiz, Band 74.) S. 129–390, 490.
Achilles Weishaupt: Appenzell (Bezirk). In: Historisches Lexikon der Schweiz. (németül)
Ez a szócikk részben vagy egészben az Appenzell (Ort) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.