Alsórámóc-Répcefő

Alsórámóc-Répcefő (Unterrabnitz-Schwendgraben)
Alsórámóc-Répcefő címere
Alsórámóc-Répcefő címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
Rangközség
JárásFelsőpulyai járás
PolgármesterWilhelm Heißenberger (ÖVP)
Irányítószám7371
Körzethívószám02616
Forgalmi rendszámOP
Népesség
Teljes népesség650 fő (2018. jan. 1.)[1]
Népsűrűség47 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság314 m
Terület13,9 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 27′ 16″, k. h. 16° 22′ 35″47.454444°N 16.376389°EKoordináták: é. sz. 47° 27′ 16″, k. h. 16° 22′ 35″47.454444°N 16.376389°E
Alsórámóc-Répcefő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsórámóc-Répcefő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Alsórámóc-Répcefő (németül: Unterrabnitz-Schwendgraben, horvátul: Donji Ramac, gradistyeiül Dolnji Ramac) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.

Fekvése

Felsőpulyától 14 km-re délnyugatra, a Répce partján fekszik.

A kataszteri közösségek Répcefő és Alsórámóc.[2]

Története

A mai település egykor két önálló község, Alsórámóc (Unterrabnitz) és Répcefő (Schwendgraben) volt.

Rámóc települést 1279-ben „villa dicte Rebza” alakban említik először oklevélben, majd ez Répcefőre változott:[3] 1398-ban „Rapchafey” (családnévként), 1434-ben „Rapchafeu”, 1438-ban „Repezefew”, 1496-ban „Repczefew, Alsorepczefew, Felsewrepczefew”. Mai nevét a XVI. sz. végén nyerte, ennek első adata 1595: „Also-Ramoth”.[4] A 14. század végén és a 15. század elején a „Rabchafey” azaz Rábcafőy család birtoka volt. Később több nemesi családnak, így a kirchschlagi Pottendorfer, a monyorókeréki Ellerbach, az alsólászlói Tábor családnak, valamint a lánzséri váruradalomnak is voltak itt birtokai. Ezután az Inkey és az Esterházy családok birtoka volt. 1772-ben már plébániája volt, templomát 1800-ban építették.

Vályi András szerint „RÁMOCZ. Rabnicz, Alsó, és Felső Rámocz. Két falu Sopron Vármegyében, földes Ura Felső Rámocznak H. Eszterházy; Alsónak pedig Inkey Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek Sopronhoz négy mértföldnyire, határbéli földgyeik hegyesek, és néhol soványak, vagyonnyaik középszerűek, fájok, erdejek van, harmadik osztálybéliek.”[5]

Fényes Elek szerint „Alsó-Rámócz, németül Unter Rabnicz, német falu, Sopron vmegyében, Sopronhoz dél-nyugotra 4 mfd., 55 kath. lak., paroch. egyházzal. Határa sovány, hegyes. Van 15 egész telke. F. u. hg Eszterházy.”[6]

A másik településrész első írásos említése 1554-ban történt „Swengrob” alakban.[7] 1851-től viseli magyarul a Répcefő nevet, amelyet hivatalos névadással kapott a szomszédos Alsórámóc régi nevét felújítva.[8] A „Rabchafey” azaz Rábcafőy család ősi birtoka volt, majd a 15. század végén a monyorókeréki Elderbachoké. A 17. századtól az Esterházy családé volt.

Vályi András szerint „SVENTGRÁBEN. Német falu Sopron Várm. földes Ura Inkey Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Ramóczanak szomszédságában, mellynek filiája; két nyomásbéli határja középszerű, leginkább gabonát termő, ’s egyebet is, szőleje nintsen, fája van erdőjéből, piatza Sopronyban négy mértföldnyire.”[5]

Fényes Elek szerint „Répczefő, németül Schwendgraben, német falu, Sopron vmegyében, Sopronhoz dél-nyugotra 3 3/4 mfd. Ausztria szélén, 220 kath. lak., 79 5/8 hold szántófölddel, 43 h. réttel. F. u. h. Eszterházy.” [6]

1910-ben Alsórámócnak 571, többségben német lakosa volt jelentős magyar kisebbséggel, Répcefőnek , 215 túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott. 1971-ben Alsórámóc, Répcefő és Répcebónya falvakat egy nagyközségben egyesítették, de 1991-ben Répcebónya újra önálló község lett.

Nevezetességei

  • Alsórámóc Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1800-ban épült.
  • A falu délnyugati szélén áll az alsórámóci kastély. Az oromzatos kapuzat és az egykori felvonóhíd emelőszerkezete ma is látható. A községben minden évben itt rendezik a Répcevölgyi festőheteket. 1995-ben az alapítás 25. évfordulójára művészeti naptár is jelent meg a Répcevölgy településeiről.
  • 2003-ban Alsórámócon egy kora középkori életet bemutató falumúzeumot alapítottak. A falu felett lévő fenyves melletti ártéri területen osztrák régészek az ásatások során talált épületek mintájára eredeti formájukban öt vályogtöméses, földbe süllyesztett lakóházat építettek fel. Láthatók itt az étkezéshez, a pihenéshez szükséges berendezések, de a mesterségek kialakulása előtti bőrkikészítés, a kovácsolás, a szövés-fonás, a kenyérsütés, a főzés kellékei, no meg korabeli fegyverek is.
  • Répcefő temploma
  • Szentháromság-oszlop

Jegyzetek

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Katastralgemeindenverzeichnis, www.bev.gv.at
  3. Magyar Nagylexikon. 1-19. (Akadémiai Kiadó, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 1993-2004) ISBN 963 05 6611 7: 1. kötet, 646. o.
  4. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. I–II. 2. jav., bőv. kiadás. (Akadémiai Kiadó, 1988) ISBN 963 05 4567 5 I. kötet, 88. o.
  5. a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  6. a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  7. Magyar Nagylexikon 1-19. (Akadémiai Kiadó, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 1993-2004) ISBN 963 05 6611 7: 15. kötet, 416. o.
  8. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. I–II. 2. jav., bőv. kiadás (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988) ISBN 963 05 4567 5 II. kötet, 409. o.

Külső hivatkozások

Commons:Category:Unterrabnitz-Schwendgraben
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsórámóc-Répcefő témájú médiaállományokat.