3-pentanol[1]
|
|
IUPAC-név |
pentán-3-ol
|
Kémiai azonosítók
|
CAS-szám |
584-02-1
|
PubChem |
11428
|
ChemSpider |
10947
|
|
|
|
InChI |
---|
1/C5H12O/c1-3-5(6)4-2/h5-6H,3-4H2,1-2H3 |
|
InChIKey |
AQIXEPGDORPWBJ-UHFFFAOYSA-N
|
ChEMBL |
47100
|
Kémiai és fizikai tulajdonságok
|
Kémiai képlet |
C5H12O
|
Moláris tömeg |
88.148 g/mol
|
Megjelenés |
színtelen folyadék
|
Sűrűség |
0,815 g/ml
|
Olvadáspont |
-63,68 °C
|
Forráspont |
115,3 °C
|
Oldhatóság (vízben) |
59 g/l
|
Oldhatóság |
oldódik acetonban, benzolban; nagyon jól oldódik etanolban, dietil-éterben
|
Gőznyomás |
1,10 kPa
|
Termokémia
|
Std. képződési entalpia ΔfHo298 |
−368,9 kJ·mol−1 (folyadék) −314,9 kJ·mol−1 (gáz)
|
Hőkapacitás, C |
2,719 J·g−1·K−1
|
Veszélyek
|
Lobbanáspont |
41 °C
|
Öngyulladási hőmérséklet |
435 °C
|
Robbanási határ |
1,2–9%
|
Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.
|
A 3-pentanol öt szénatomos alkohol, az amil-alkohol egyik izomerje. Képlete C5H12O.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 3-Pentanol című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- ↑
Lide, David R., Handbook of Chemistry and Physics (87 ed.), Boca Raton, FL: CRC Press, pp. 3-454, 5-42, 8-102, 15-23, ISBN 0-8493-0594-2
|
---|
Alkoholok | Egyértékű alkoholok | |
---|
Többértékű alkoholok | |
---|
|
---|
Enolok | |
---|
Fenolok | Egyértékű fenolok | |
---|
Többértékű fenolok | |
---|
|
---|