Etohexadiol[1]
|
|
IUPAC-név |
2-etilhexán-1,3-diol
|
Kémiai azonosítók
|
CAS-szám |
94-96-2
|
PubChem |
7211
|
ATC kód |
P03BX06
|
Gyógyszer szabadnév |
etohexadiol
|
|
|
Kémiai és fizikai tulajdonságok
|
Kémiai képlet |
C8H18O2
|
Moláris tömeg |
146,23 g/mol
|
Megjelenés |
színtelen, csaknem szagtalan folyadék
|
Sűrűség |
0,94 g/cm³
|
Olvadáspont |
−40 °C
|
Forráspont |
243 °C
|
Oldhatóság (vízben) |
65 g/l (20 °C-on)
|
Gőznyomás |
0,01 hPa (20 °C)[1]
|
Veszélyek
|
EU osztályozás |
Irritatív (Xi)[1]
|
R mondatok |
R41[1]
|
S mondatok |
(S2), S25, S26, S39, S46[1]
|
Lobbanáspont |
127 °C[1]
|
Öngyulladási hőmérséklet |
340 °C[1]
|
LD50 |
1400 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
|
Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.
|
Az etohexadiol (vagy ethohexadiol) ektoparazita elleni szer. Színtelen, olajos folyadék, rovarűzőszerként is használatos.[2]
Források
- ↑ a b c d e f g h Az etohexadiol vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. augusztus 23. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ http://www.merriam-webster.com/medical/ethohexadiol
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Etohexadiol című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
|
---|
Alkoholok | Egyértékű alkoholok | |
---|
Többértékű alkoholok | |
---|
|
---|
Enolok | |
---|
Fenolok | Egyértékű fenolok | |
---|
Többértékű fenolok | |
---|
|
---|