Dietil-éter
Dietil-éter	Dietil-éter
IUPAC-név	etoxietán
Szabályos név	3-oxapentán
Más nevek	etil éter éter
Kémiai azonosítók
CAS-szám	60-29-7
PubChem	3283
ChemSpider	3168
RTECS szám	KI5775000
ATC kód	N01AA01
Gyógyszer szabadnév	diethyl ether
Gyógyszerkönyvi név	Aether, Aether anaestheticus
SMILES CCOCC
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	C4H10O
Moláris tömeg	74,12 g/mol
Megjelenés	színtelen folyadék
Sűrűség	0,7134 g/cm³, folyadék
Olvadáspont	−116,3 °C (156,85 K)
Forráspont	34,6 °C (307,75 K)
Oldhatóság (vízben)	6,9 g/100 ml (20 °C)
Viszkozitás	0,224 cP 25 °C-on
Kristályszerkezet
Dipólusmomentum	1,15 D (gáz)
Veszélyek
MSDS	External MSDS
Főbb veszélyek	Rendkívül gyúlékony (F+), Ártalmas (Xn)[1]
NFPA 704	4 2 1
R mondatok	R12 R19 R22 R66 R67[1]
S mondatok	(S2) S9 S16 S29 S33[1]
Lobbanáspont	−45 °C
LD50	1220 mg/kg (patkány, szájon át)[2]
Rokon vegyületek
Rokon éterek	Dimetil-éter Metoxipropán
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A dietil-éter (régi nevén égény) a legismertebb éter, a köznyelv egyszerűen éternek nevezi. Sok szerves oldószerrel, például etanollal korlátlanul, de vízben csak kis mértékben oldódik. Színtelen, alacsony forráspontú, jellegzetes szagú folyadék. Fontos szerves oldószer. Korábban altatásra használták.

A dietil-éter az egyik legrégebben ismert szerves vegyület. Először Valerius Cordus állította elő 1540-ben, amikor alkoholt kénsavval melegített. Ebből ered a vegyület régies vitrioléter és kénéter neve. Az összetételét jóval később állapította csak meg Ferdinand de Saussure 1808-ban.

Színtelen, jellegzetes szagú, bódító hatású folyadék, gyorsan párolog. Forráspontja alacsony; a molekulák között (vegytiszta állapotban) nem alakulhat ki hidrogénkötés, de pl. alkohollal, vízzel vagy más, donálható hidrogénnel rendelkező vegyülettel igen.

Alkohollal és más apoláris oldószerekkel korlátlanul elegyedik. Vízben 7% dietil-éter oldódik, az éter szobahőmérsékleten 1,3% vizet old. A zsírok és más lipidek jól oldódnak benne.

Tűzveszélyes anyag, levegővel keveredve robbanó elegyet alkot. Felhasználása nagy óvatosságot kíván. Az éter stabil vegyület, de ha levegővel érintkezik, robbanásveszélyes peroxidokat képez. A peroxidképződést fény, vas, sók, és egyes szerves vegyületek (például aldehidek) szennyezései katalizálják.

Az éter két etanolmolekulából vízkilépéssel (kondenzáció) keletkezik:

${\displaystyle {\ce {C2H5OH{}+C2H5OH->[{\ce {cc.\ H2SO4}}]C2H5-O-C2H5{}+H2O}}}$

Régebben műtéti altatáskor használták, ma már csak állatkísérleteknél alkalmazzák. Fontos szerves oldószer. Alacsony lobbanáspontja miatt a modellezésben használt robbanómotorok üzemanyagának fontos alkotórésze. Jó párolgási tulajdonságai teszik alkalmassá a gázkészülékek termomechanikus lángőrének töltésére.