PROFILPELAJAR.COM

	Würzburg
; Würzburg címere	; Würzburg zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Kerület	Alsó-Frankföld
Járás	Würzburg
Rang	járási jogú város
Polgármester	Christian Schuchardt (CDU)
Irányítószám	97070–97084
Körzethívószám	0931
Rendszám	WÜ
Testvérvárosok	Lista Caen (1962–); Dundee (1962–); Suhl (1988–); Mwanza (1966–); Ócu (1979–); Salamanca (1980–); Bray (1999–); Trutnov (2008–); Rochester (1964. november 5. – ); Umeå község (1992–); Faribault (1949–); Murajama (2004. október 31. – );
	Népesség
Teljes népesség	128 246 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	1445 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	177 m
Terület	87,63 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 47′ 40″, k. h. 9° 55′ 46″49.794444°N 9.929444°EKoordináták: é. sz. 49° 47′ 40″, k. h. 9° 55′ 46″49.794444°N 9.929444°E
	Würzburg Pozíció Bajorország térképén
	Elhelyezkedése Würzburg térképén
	Würzburg weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Würzburg témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Würzburg, egy járási jogú város a németországi Bajor Szabadállam Alsó-Frankföldi kerületében a Majna folyó két partján.

Fekvése

Bajorország nyugati határának közelében a Majna partján található, Schweinfurttól mintegy 30 km-re.

Éghajlat

Würzburg (1991–2020) éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	3,8	5,6	10,4	15,8	19,9	23,3	25,5	25,4	20,4	14,3	8,0	4,5	14,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−1,4	−1,2	1,6	4,9	8,9	12,3	14,1	13,8	10,0	6,2	2,4	−0,4	6,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)	40	36	40	33	57	53	66	56	47	48	46	52	574
Havi napsütéses órák száma	55	84	132	191	215	224	237	226	167	107	52	43	1732
Forrás: World Meteorological Organization^[2]

Története

Kr. e. 1000 körül a kelták telepedtek le a vidéken.

A 6. században már frankok lakják. 650 körül Würzburg frank hercegi székhely. 704. május 1-jén említik először a települést.

1156-ban itt tartották I. Frigyes német-római császár és Burgundiai Beatrix menyegzőjét. 1168-ban az uralkodó Herold püspöknek adományozta a várost.

1402-ben alapították a Würzburgi egyetemet. 1525-ben a német parasztháborúban sikertelenül ostromolták Würzburgot. 1573 és 1617 között Julius Echter von Mespelbrunn hercegpüspök (Fürstbischof) irányította a várost. 1582-ben újból megalapították a Julius–Miksa Egyetemet.

1626-tól négy éven át tartottak a boszorkányüldözések. Ebben az időben Philipp Adolf von Ehrenberg volt a hercegpüspök, aki lelkes támogatója volt ezeknek a kivégzéseknek. Közel 900 embert végeztek ki ilyen módon. 1631-ben II. Gusztáv Adolf svéd király elfoglalta Würzburgot.

1796. szeptember 3-án zajlott le a würzburgi csata.

1803-ban a város a Bajor Választófejedelemséghoz került a város, így 1806-tól a Bajor Királyság része lett. 1806 szeptemberében az újonnan kreált napóleoni állam, a Würzburgi Nagyhercegség fővárosa lett. 1814-től a Bajor Királysághoz csapták, ettől kezdve napjainkig Bajorország része maradt. 1817-ben Alsó-Majna körzet székhelye lett. 1895-ben Wilhelm Conrad Röntgen itt fedezte fel a róla elnevezett Röntgen-sugarat.

Egy 17 éves afgán fiatal követte el a 2016-os würzburgi baltás támadást.

Kerületei

A város 13 kerületében 25 városrész található. Ezek az alábbiak:

01 Altstadt

Dom (01)
Neumünster (02)
Peter (03)
Innere Pleich (04)
Haug (05)
Äußere Pleich (06)
Rennweg (09)
Mainviertel (17)

02 Zellerau

Zellerau (18)

03 Dürrbachtal

Dürrbachau (07)
Unterdürrbach (22)
Oberdürrbach (23)

04 Grombühl

Grombühl (08)

05 Lindleinsmühle

Lindleinsmühle (19)

06 Frauenland

Mönchberg (10)
Frauenland (11)
Keesburg (12)

07 Sanderau

Sanderau (13)

08 Heidingsfeld

Heidingsfeld (14)

09 Heuchelhof

Heuchelhof (20)

10 Steinbachtal

Steinbachtal (15)
Nikolausberg (16)

11 Versbach

Versbach (24)

12 Lengfeld

Lengfeld (25)

13 Rottenbauer

Rottenbauer (21)

Politika

A városi tanács és a polgármester irányítja Würzburgot. A tanács 1256-ban alakult. Würzburg polgármesterei:

1797–1820: Georg Ignaz Brock
1821–1832: Wilhelm Josef Behr
1835–1840: Sebastian Benkert
1840–1852: Matthäus Johann Bermuth
1853–1859: Josef Friedrich Treppner
1859–1862: Ludwig Weis
1862–1865: Jakob Hopfenstätter
1866–1884: Georg Zürn
1884–1899: Johann Georg Ritter von Steidle
1900–1913: Philipp Ritter von Michel
1913–1917: Max Ringelmann
1918–1920: Andreas Grieser
1921–1935: Hans Löffler
1935–1945: Theo Memmel
1945–1946: Gustav Pinkenburg
1946: Michael Meisner
1946–1948: Hans Löffler
1948–1949: Karl Grünewald
1949–1956: Franz Stadelmayer
1956–1968: Helmuth Zimmerer
1968–1989: Klaus Zeitler
1990–2002: Jürgen Weber
2002–2008: Pia Beckmann
2008–2013: Georg Rosenthal
2013–2014: Adolf Bauer (ügyvezető)
2014 óta: Christian Schuchardt

Lakosság

A népesség alakulása 1200 és 2023 között

Lakosok száma	5000	75 499	89 910	78 443	112 584	133 799	124 698	126 010	127 880	128 246
	1200	1900	1925	1950	1975	2010	2013	2016	2019	2023

Adatok: Wikidata

Év	Lakosság
1200	5000
1512	5 365
1571	8 590
1621	9 782
1703	13 883
1787	18 070
1813	19 925
1830. június 1.	21 672
1846. dec. 3.	22 650
1852. dec. 3.	29 848
1855. dec. 3.	32 598
1861. dec. 3.	36 119
1864. dec. 3.	41 575
1867. dec. 3.	42 185
1871. dec. 1.	40 005

Év	Lakosság
1875. dec. 1.	44 975
1880. dec. 1.	51 014
1885. dec. 1.	55 010
1890. dec. 1.	61 039
1895. dec. 2.	68 747
1900. dec. 1.	75 499
1905. dec. 1.	80 327
1910. dec. 1.	84 496
1916. dec. 1.	71 044
1917. dec. 5.	70 923
1919. október 8.	86 571
1925. június 16.	89 910
1933. június 16.	101 003
1939. május 17.	107 515
1945. dec. 31.	52 999

Év	Lakosság
1946. október 29.	55 604
1950. szept. 13.	78 443
1956. szept. 25.	102 950
1961. június 6.	116 883
1965. dec. 31.	122 067
1970. május 27.	117 147
1975. dec. 31.	112 584
1980. dec. 31.	128 652
1985. dec 31.	127 997
1987. május 25.	123 378
1990. dec. 31.	127 777
1995. dec. 31.	127 295
2000. dec. 31.	127 966
2005. dec. 3.1.	129 628
2006. dec. 31.	131 320

¹ Népszámlálás

Közlekedés

Utcai közlekedés

A 3-as autópálya	Hollandia – Ruhr-vidék – Frankfurt am Main – Würzburg – Nürnberg – Regensburg – Ausztria
A 7-es autópálya	Dánia – Hamburg – Hannover – Kassel – Würzburg – Ulm – Ausztria
A 81-es autópálya	Würzburg – Heilbronn – Stuttgart – Singen
B 8-as szövetségi út	Hollandia – Ruhr-vidék – Frankfurt am Main – Würzburg – Nürnberg – Regensburg – Ausztria
B 13-as szövetségi út	Würzburg – Ansbach – Eichstätt − Ingolstadt – Unterschleißheim – München – Bad Tölz
B 19-es szövetségi út	Eisenach – Mellrichstadt – Würzburg – Ulm – Oberstdorf – Ausztria
B 22-es szövetségi út	Würzburg (Mainfrankenpark) - Bamberg - Bayreuth - Weiden in der Oberpfalz - Cham
B 27-es szövetségi út	Blankenburg – Göttingen – Fulda – Würzburg – Ludwigsburg – Stuttgart – Tübingen – Donaueschingen – Svájc

Tömegközlekedés

Würzburgban 5 villamosvonal található, összesen 19,7 km hosszan. Utoljára 1989-ben építettek vonalat Heuchelhof városrészben.

A városban a buszközlekedés az elterjedt. A buszok központi végállomása a buszpályaudvar a vasúti pályaudvar mellett.

Vasúti közlekedés

Würzburg az északi-déli fővasútvonal mentén fekszik, amely Hamburg, Bréma, Hannover, Kassel, Würzburg, Nürnberg érintésével Münchenig tart.

A helyi főpályaudvart az 1950-es években modernizálták.

Légi közlekedés

A várostól északnyugatra 3 és fél kilométerre található egy reptér a sportrepülők számára.

Nevezetességei

Bővebben: Würzburgi érseki palota

Oktatás

Julius-Maximilians-Universität: Első megalapítása 1402-ben volt, majd 1582-ben újra megnyitják kapuit.
Zenei Főiskola (Hochschule für Musik Würzburg): 1804-ben alapították. 2001-ben a Zenei Akadémia része lett.
Würzburg-Schweinfurt Szakiskola (Fachhochschule Würzburg-Schweinfurt): 1971-ben alapították.

A városban több középiskola is található:

^[3]