Fulda Szent Bonifác tanítványa, Sturmius által alapított bencés apátság körül keletkezett, mely a középkorban a műveltségnek egyik fő gócpontjává vált. 1162-ben erősítették meg. A német parasztháborúban a várost, valamint a klastromot a parasztok elfoglalták, de hesseni Fülöp őket csakhamar kiűzte. 1734-ben egyetemet kapott, amelyet 1804-ben gimnáziummá alakítottak.
A török hódoltság után nagy számban telepedtek le németek Fulda környékéről Baranyában, a Pécs és Mohács közti falvakban. Emléküket ma is őrzi a Baranyában ma is népszerű stifolder szalámi. (A jövevényeket 'Stift Fuldaereknek' nevezték. Ennek nyelvjárási megfelelője 'Stiffoller', amiben a Foll elem Fulda városának nyelvjárási neve Németországban.[3]