Kaposvártól észak-északnyugatra fekszik, a várost Fonyóddal összekötő 6701-es út és a Kaposvár–Fonyód-vasútvonal mellett; utóbbinak egy megállási pontja is van itt, Várda megállóhely. Az említett út csak Újtelep településrészét érinti, a központ attól keletre esik, oda csak a 67 126-os számú mellékút vezet a 67-es felől. A legközelebbi települések: Somogyjád, Juta és (földúton) Magyaregres.
Története
Várda nevét 1284-ben említette először oklevél, mint pusztai birtokot. Neve szerepelt az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben is; ekkor már plebániája is volt, majd 1481-ben Szent Mihály tiszteletére szentelt egyházát is említették, ekkor a szerdahelyi pálosok kaptak itt birtokrészeket Várdai Mihálytól. 1536-ban Wárday Tamás és Simon özvegye voltak a földesurai. 1575-ben a török kincstári adólajstrom szerint csak 5, 1580-ban pedig csak 4 házból állt. 1583-ban Lengyel Lőrinc birtoka volt, 1660-ban pedig már több köznemes bírta. 1701-1703 körül már a Pulay családé volt. 1715-ben is csak öt háztartását írták össze. 1726-1733 között Pulay Ferencz, 1776-ban Záborszky László, Rosty Terézia, Ferencz és Jusztina voltak birtokosai, 1830-1848 között pedig Záborszky Ambrus, Imre, Miklós és Alajos, Tallián Gábor, Simon Károly és Fonyó Lajos, 1856-ban gróf Somssich Pongrác birtoka volt. A 20. század elején Matolay József és gróf Somssich Imre volt itt a nagyobb birtokos. Ekkor Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott. A római katolikus templom 1830 táján épült.
1910-ben 517 lakosából 515 magyar volt. Ebből 376 római katolikus, 133 református, 6 evangélikus volt.
2015-ben kezdte meg működését a falu határában levő biogázüzem.[3]
Várdához tartozott Kisalbert puszta is.
Kisalbert puszta
Kisalbert puszta a középkorbanAlsó- és Felső-Alberti néven két falu volt. 1456-ban mindkét helység részeit az Osztopáni Pernesziek nyerték adományul. 1472-ben az oklevelek a tihanyi apátság itteni birtokait említették. Az 1720-ban végzett összeírás szerint még önálló jobbágyfalu volt. 1726-1733-ban a Pernesziek, 1776-ban a Nagy család volt a birtokosa.
A településen 2023. április 2-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a korábbi polgármester 2022. december 16-án elhunyt.[12] A választáson öt jelölt indult, de a győztes egymaga megszerezte a leadott szavazatok több mint 75 százalékát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,1%-a magyarnak, 0,4% németnek mondta magát (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,4%, református 9,5%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 11,4% (17,6% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% németnek, 0,2% románnak, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,6% volt római katolikus, 6% református, 0,5% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 0,5% ortodox, 1,4% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 9,4% felekezeten kívüli (32,5% nem válaszolt).[14]
Szász Endre képzőművész, élete utolsó évtizedét a településen töltötte[15]
Varga Sándor pedagógus, 47 évig tanított a településen[15]
Jegyzetek
↑ abCite web-hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni! (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2023. április 2. (Hozzáférés: 2023. április 2.)
