1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. 2 Utolsó elszámolt válogatott mérkőzés dátuma: 1982. március 10.
1971 és 1986 között a Dinamo Tbiliszi labdarúgója volt. A Dinamóval egy szovjet bajnoki címet (1978) és két kupagyőzelmet (1976, 1979) ért el. Tagja volt az 1980–81-es idénybenKEK-győztes csapatnak. A keletnémet Carl Zeiss Jena elleni döntőben ő szerezte csapata egyenlítő gólját. 1982-ben és 1985-ben két térdműtéten esett át, ami után már nem tudott a régi formájában játszani.
A válogatottban
1972 és 1982 között 11 alkalommal szerepelt a szovjet válogatottban és egy gólt szerzett.[2] 1972. március 29-én Szófiában mutatkozott be a szovjet A-válogatottban egy Bulgária elleni barátságos mérkőzésen, ahol 1–1-es döntetlen született.[3] 1972 májusában egy mérkőzésen játszott a szovjet olimpiai csapatban is. Utoljára 1982. március 10-én Athénban játszott a válogatottban Görögország ellen. A barátságos mérkőzésen 2–0-s szovjet győzelem született.[4][5]
A Tbiliszi Állami Egyetemen szerzett közgazdasági és jogi diplomát.[8] 2004 márciusában Miheil SzaakasviliEgyesült Nemzeti Mozgalom pártjának listáján szerzett mandátumot a grúz parlamentben és négy évig volt képviselő. Tagja volt a parlament oktatási, tudományos, kulturális és sportbizottságának.[8] 2004 júniusában szorgalmazta, hogy a szakadár Dél-Oszétia labdarúgócsapatai részt vegyenek a grúz bajnokságokban.[9]
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Гуцаев, Владимир Гаврилович című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
Vladimer Gucaevi adatlapja a National-Football-Teams.com oldalon (angolul)
Vladimir Gutsaev (angol nyelven). worldfootball.net. (Hozzáférés: 2023. április 2.)