Teleki-virág

Teleki-virág
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids II
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Őszirózsafélék (Asteraceae)
Alcsalád: Őszirózsaformák (Asteroideae)
Nemzetség-
csoport: 		Inulae
Nemzetség: Telekia
Faj: T. speciosa
Tudományos név
Telekia speciosa
(Baumg.)
Szinonimák
  • Buphthalmum cordifolium
  • Buphthalmum speciosum
  • Corvisartia caucasica
  • Inula caucasica
  • Inula telekia
  • Molpadia suaveolens
  • Telekia cordifolia
  • Telekia ovata
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Teleki-virág témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Teleki-virág témájú médiaállományokat és Teleki-virág témájú kategóriát.

A Teleki-virág vagy pompás Teleki-virág (Telekia speciosa) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjéhez, ezen belül az őszirózsafélék (Asteraceae) családjához tartozó, Magyarországon védett faj.

Elterjedése

A Teleki-virág Európában a következő országokban él: Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Koszovó, Montenegró, Macedónia, Albánia, Románia, Bulgária, Görögország, Észtország, Lettország, Ukrajna, Oroszország. Megtalálható még Ázsia egyes részein is, úgymint: Törökország, Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán.[2]

Behurcolt fajként előfordul még az Egyesült Királyságban, Írországban, Norvégiában, Svédországban, Finnországban, Franciaországban, Dániában, Belgiumban, Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Lengyelországban.

Magyarországon a kárpát-balkáni-kaukázusi flóravidék elemeként a Bükkben és a Bereg-Szatmári-síkon találjuk természetes előfordulásait.[3] Telepített állományai ismertek a Zempléni- és a Soproni-hegységben, továbbá Zalacsány környékén.

Erdélyben gyakori; árnyas, nedves erdőszegélyek, patak és folyópartok jellegzetes növénye.

Élőhelye

Mivel a nedves, egyenletesen hűvös hegyvidéki éghajlatot, az időszakosan vizes helyeket és a humuszban gazdag talajokat kedveli, leginkább patakparti magaskórós társulásokban, hegyvidéki ligeterdőkben található meg.

Megjelenése, életmódja

Magassága 80–120 cm, de akár másfél méterre is megnőhet. Bokrosodó lágyszárú évelő. Fogazott szélű, tagolatlanok, molyhos fonákú levelei szórt állásúak. Az alsók 30–40 cm hosszúak, széles-szívesek, hosszú nyelesek, a felsők kisebbek, ülőek, széles-tojásdadok.

Június-augusztusban virágzik, egy egyed virágzási ideje 3-4 hétig is eltarthat. Illatos fészkes, sátorozó virágzata 5–8 cm átmérőjű, a csöves virágok élénksárgák, a keskeny, szálas nyelves virágok sárgák vagy sötétebb barnássárgák.

Termése félgömb alakú vacokban ülő bóbitás kaszat, melyet a szél szállít. Szaporodása azonban vegetatív úton, gyöktörzsekkel is történhet, ilyenkor kisebb telepet képez.

Rendszerezése

Johann Christian Gottlob Baumgarten flórakutató ismerte fel, hogy egy önálló nemzetségbe tartozó faj, és ő nevezte el gróf Teleki Sámuel erdélyi kancelláról. Ennek a Telekia nemzetségének egyetlen szélesebb elterjedésű tagja. Az egyetlen másik faj, az egyfészkű Teleki-virág (Telekia speciosissima), amely mindössze egyetlen, kis kiterjedésű lelőhelyen, egy olaszországi tó vidékén él.

Jegyzetek

Források

További információk

  • Csapody István: Védett növényeink, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, (1982), p. 346.
  • Farkas Sándor (szerk.): Magyarország védett növényei, Mezőgazda Kiadó, Budapest, (1999), p. 416.

Kapcsolódó szócikkek