Bihács központjától légvonalban 7, közúton 11 km-re északkeletre, részben az Una jobb partján, részben a Grmeč-hegység Spahić glavica (495 m) nevű csúcsa alatti karsztfennsíkon fekszik ott, ahol a hegy lejtője véget ér. Az Una völgyében a települést a Bunar és Čatrnja forrásai látják el vízzel. Házait gyümölcsösök övezik.[1]
Malom Spahićiben az 1890-es évenben. Ekkor állítólag 14 vizimalom működött a településen[1]
A környék több településéhez hasonlóan Spahići felett és az Una-fennsík szélén is őskori települések maradványait találták. A Palanki nevű helyen a török hódítás előtt is volt templom. A falu felett egy dombon egy romos torony alapjai láthatók. Ez lett volna Spaha tornya, amelyet a Radićban és Zalozjében lévőkhöz hasonlóan állítólag Stojan Janković gyújtott fel.[1]
Annak a bizonyos Spahának, akinek Janković állítólag felgyújtotta a tornyát, a léte nem tisztázott. Azt mondják, egy leszármazottja utána Gradiškában maradt. Azonban nem igazolja semmilyen forrás, hogy a mai lakosság ettől a személytől származott volna. Néhányan azt mondják, hogy „Itedanból”, négyen pedig hogy Anadolból jöttek. A többiek származásáról még ennyit sem lehet tudni.[1]
Lakói mezőgazdasággal és állattenyésztéssel egyaránt foglalkoztak, majd később tevékenységük inkább a mezőgazdaság felé irányult. Az Unán több vizimalom is üzemelt. A két világháború között sokan
Belgrádba mentek dolgozni, ahol a belgrádi házépítésekben segédkeztek. A kitelepített családokra emlékeztetnek a Sekulića kućište, Radetina brdo, Savina njiva és Vukovića strana helynevek.[1]
Nevezetességei
Zapatak nevű településrészén őskori erődített település nyomait találták. A település platója egy 140x50 méteres területet képez, melyet a magaslat többi részétől egy széles és mély árok választ el. További erődítéseknek nincs nyoma. Korát a bronz, vagy a vaskorra teszik.[3]
