Románia a 45°-os északi szélesség mentén, a mérsékelt éghajlati övben fekszik, egyenlő távolságra az Egyenlítőtől és az Északi-sarktól, éghajlata alapvetően mérsékelt kontinentális. Ennek következtében az évi középhőmérséklet +10C°, jól elkülönül a négy évszak, a szél és a csapadék rendszertelenül jelentkezik. Nyugati részén jól érezhető a nedvesebb óceáni éghajlat hatása, keleti részén a kontinentális éghajlat az uralkodó, délnyugati részén pedig a mediterrán éghajlat befolyása is érvényesül.[1]
A fenti tényezők mellett Románia éghajlatát, különösen annak kisebb térségeit illetően, jelentős mértékben meghatározza a domborzat is, elsősorban a hegységek iránya és magassága.[2] Az éghajlatára hatással van a Fekete-tenger közelsége is.
Hőmérséklet
A domborzat miatt a legváltozatosabb hőmérséklet és az éghajlat Erdélyben és a Kárpátok területén, ahol a 100 m-re jutó átlagos függőleges menti hőmérséklet csökkenés télen 0,4 °C, nyáron 0,6 °C értékű.[3] Ennek megfelelően a legmelegebb és leghidegebb hónapok középhőmérséklete a különböző magasságokban az alábbiak szerint alakul [3]:
200 m
500 m
1000 m
1500 m
2000 m
2500 m
legmelegebb
20 °C
18 °C
15 °C
12 °C
9 °C
6 °C
leghidegebb
–3 °C
–4 °C
–6 °C
–8 °C
–9 °C
–11 °C
Rekord
A legnagyobb hideget 1942-ben Brassóban mérték: −38.5 °C; a legnagyobb meleget 1951-ben Brăila megyében: 44.5 °C.[4]
A csapadék mennyisége és térbeli eloszlása híven tükrözi az ország domborzatát. Legkevesebb csapadékot a Duna-deltavidéke és a Fekete-tenger partvidéke kapja (400 mm-en alul), a legtöbbet pedig a Déli-Kárpátok (évi 1200 mm körül). A csapadék időbeli eloszlása kontinentális jellegű. Súlyos, nyári aszályok főleg a Román-alföldön és Dobrudzsában lépnek fel. A magas hegyvidékekben többnyire 6 hónapig van hótakaró. Az ország többi részén a csapadék legnagyobb része eső alakjában hull le.[5]
Szelek
Az uralkodó szél az északkeletről jövő szél, helyi nevén: Crivățul (keleti szél). Északkelet felől az Adriai-tenger felé fúj. Hatására a hőmérséklet 24 óra alatt 15-20 °C-kal csökkenhet; télen hóvihart okozhat és néha a Fekete-tenger is befagy.[5]
További fontosabb szelek a helyi nevükön: az Austrul (amely meleg levegőt hoz), Kossava, Băltărețul, Vîntul mare és a Vîntul negru. [5][5]ű
Légnyomásközpontok befolyása
Románia éghajlatának alakításában fontos szerepük van a környező aktív légnyomásközpontoknak. A legfontosabb, leggyakrabban érvényesülő hatása az azori anticiklonoknak(wd) van. A legnagyobb gyakorisággal nyáron érvényesül a hatásuk, de gyakorlatilag az egész évben jelen vannak az időjárást formáló tényezők között. Ezek a légköri képződmények meleg, szubtrópusi levegőt hoznak a térségbe, hatásukra alakulnak ki száraz, főleg a júliusi és augusztusi hónapokban a hőhullámok, kánikulai periódusok. A domborzatilag egynemű térségekben, a nagy kiterjedésű síkságokon érvénysül hatásuk leginkább, ilyen helyeken mérték az ország maximális hőmérsékleti rekordjait is.[6]
Ugyancsak gyakran fejtik ki hatásukat Románia időjárására az izlandi ciklonok(wd) is, amelyek nyugat-északnyugati irányból enyhe, páradús óceáni légtömegeket juttatnak el a térségbe és ezzel jelentős csapadékot is hoznak, főleg a téli időszakban, de a május-júliusi időszakban is hozhatnak monszun jellegű csapadékot. E csapadék eloszlásában nagy szerepet játszik a domborzat. Az Erdélyi-szigethegység például emelkedésre készteti a nyugatról érkező nedves légtömegeket, így ezek nedvességük jelentős részét kiadják a nyugati lejtőkön. Az 1110 m magasan fekvő Biharfüred az évi 1631 mm-rel az ország legcsapadékosabb pontja. A hegység keleti oldala ugyanakkor viszonylagosan esőárnyékban van a leszálló légmozgások (főn szelek) következtében, itt 1384 m magasságban már csak 843 mm csapadékot mérnek évente.[7]
Télen gyakori a szibériai anticiklon(wd) hatásának érvényre jutása, ami hosszan tartó, erős lehűléseket hoz, elsősorban Moldva területén, de továbbfejlődhet a Havasalföld felé is. Nem ritka, amikor a szibériai anticiklon összekapcsolódik az azori magas nyomású övezettel.Ilyen esetekben az időjárás hosszabb időre állandósul, jelentős lehűléssekkel. Ez a légköri képződmény az Erdélyi-medencére kiterjedve másodlagos anticiklonokat hozhat létre, amik a hőmérsékleti inverziók révén nagyon fagyos időszakokat eredményezhetnek. Az ország leghidegebb pontjai ezért ilyen zárt, hegyközi medencékben alakulnak ki, mint a Gyergyói-medence. 1942. január 25-én -38,5 °C-ot mértek Botfaluban,
a Brassói-medencében, 1985. január 23-án -38,4 °C-ot Csíkszeredában a Csíki-medencében (Ezzel szemben a majdnem 1800 m-rel magasabban fekvő Omu-csúcson az eddig mért leghidegebb érték -35,5 °C volt).[7]
A szibériai anticiklon peremén karakterisztikus helyi szelek is kialakulhatnak. Ilyen az északkeleti, nagyon hideg krívec szél, mely a keleti és délkeleti országrészben érezteti hatását, 40 m/s feletti széllökésekkel. Ennek egyik ága a nemere, mely a Keleti-Kárpátok hágóin át főként a Háromszéki-medencében fúj a téli időszakban, ugyancsak erős lehűlés és nagy széllökések kíséretében. A Bánságban hasonló a kosava szél, mely gyakran szintén jelentős anyagi károkat is okoz.[7]
A mediterrán ciklonok(wd) a téli időszakban enyhe, csapadékos időjárást keltenek az ország déli, délnyugati részében. Gyakori ilyenkor az eső, a havas eső. Ha ezek az enyhe, párás légtömegek találkoznak az északkeletről érkező hideg szibériai légtömegekkel, jelentős mennyiségű csapadék és viharos szelek alakulhatnak ki a Bánságban, illetve a Román-alföld délnyugati részén. Ugyanezek a mediterrán légtömegek jelentős csapadékot hozhatnak a késő nyári, kora őszi időszakban is.[7]
Domborzati hatások
Románia éghajlatára nagy hatással van a domborzat változatossága. A legfontosabb a Kárpátok vonulatának hatása, ami jól érezhető éghajlati eltéréseket okoz az ország keleti és nyugati, illetve északi és déli részei között.[7] Például a magyar Alföldnek a román határon túli folytatása, a román terminológia szerinti Nyugati-síkság éves hőmérsékleti ingadozása 21-24 °C, a csapadék meghaladja az évi 550 mm-t, a csapadékos napok száma 120 nap felett van, a napsütéses órák száma évi 2100 óra. Ezzel szemben a Kárpátoktól délre fekvő Havasalföld évi hőmérsékleti ingadozása meghaladja a 25 °C-t, a csapadék mennyisége kelet felé fokozatosan csökken, és a Román-alföld keleti részén már kevesebb mint 500 mm. A csapadékos napok száma nem éri el 115-öt, viszont a napos órák száma meghaladja a 2200 óra/év értéket.[8]
A Kárpátok jelenléte főleg a téli időszakban idéz elő jelentős éghajlati eltéréseket. Egyrészt a szibériai hideg légtömegek akadály nélkül bejutnak
a keleti, és a déli országrészekbe, viszont Erdély időjárása enyhébb maradhat. Időnként ellentétes helyzet is kialakul, amikor is az északról érkező sarki, hideg légtömegek bejutnak a Kárpát-medencéhez tartozó Erdélybe, viszont a hegyvonulatok meggátolják, hogy ezek a légtömeg tovább haladjanak az ország déli, délkeleti részeibe.[8]
A domborzat hatása leginkább a tengerszint feletti magasság, a tagoltság, valamint a kitettség szerint mutatkozik meg. Olyan helyi, topoklimatikus hatások jelentkezhetnek, melyek önmagukban is egyedivé tehetik kisebb térségek éghajlatát, mint például egy déli kitettségű dombvidékek szőlőtermesztő területei.[8]
A legfontosabb hatása a helyi éghajlatra érthetően a tengerszint feletti magasságnak van. Míg az ország északi és déli síkságai között az átlagos hőmérséklet különbsége mindössze 3 °C, addig Fekete-tenger partja, mint az ország legalacsonyabb pontja és a legmagasabb, 2500 m körüli hegycsúcsok között a hőmérsékleti különbség mintegy 14 °C.[8]
A domborzati hatások igen jelentősek a csapadék eloszlásában. A síkságokon az átlagos éves csapadékmennyiség 600 mm (Nyugati-síkság) és 400 mm (Moldva) között mozog, viszont a nyugati kitettségű hegycsúcsok közelében ez az érték 1500 mm körül van.[8]
A szelek esetében is jelentős különbség: az alacsony, szélvédett területeken az átlag szélsebesség 3 m/s, a hegycsúcsok esetében ez eléri a 10 m/s értéket. A Román-alföld keleti részében évente 3-4 hóvihar alakul ki, viszont a Déli-Kárpátokban ez évente átlag 50-szer fordul elő.[8]
Régiónként
Erdély
A terület kontinentális éghajlatú, de nyugaton az atlanti-óceáni hatások, a Temesközben és a Szörénységbenmediterrán hatások is érvényesülnek. Ez olyan jelentős különbségeket eredményez, hogy pl. a legmelegebb hónap, a július középhőmérséklete a Temesközben 22 °C, míg az Erdélyi-medencében 18 °C; a tszf. magasság miatt pedig az Erdélyi-középhegységben 14-16 °C, a havasokban 10-12 °C.[9] A téli középhőmérséklet is hozzávetőleg ilyen eltérést mutat, a legnagyobb hőmérséklet-ingadozás azonban főleg tavasszal (április) és ősszel (szept.-okt.) fordul elő.[9]
„Nyugati-alföld”
Az Alföld romániai részén (román szóhasználatban: a Nyugati-alföldön) az éghajlat hasonló a magyarországi rész éghajlatához. A csapadék évi mennyisége 500–700 mm, ami elég az intenzív gazdálkodáshoz. A legtöbb eső májustól júliusig esik.
Az Erdélyi-medencében a felhősség több, mint az ország más részein. A csapadék mennyisége évi 500 és 1000 mm között van, de a domborzatnak megfelelően alakul. Az Erdélyi-szigethegységben, a Keleti- és Déli-Kárpátokban az átlagos évi csapadék 700 és 1000 mm között van.[9] A Fogarasi-havasokban, a Bihar-hegységben, a Radnai- és a Máramarosi-havasokban mértek már évi 1400 mm-t is.[9] A medencében hó általában az ősz végén, gyakran novemberben esik és (a 20. század végi adatok alapján) néhány hónapig tart, de a Kárpátokban akár 6-7 hónapig is hótakaró boríthatja a magasabb részeket. A csapadék nagy része a hegyekben hó, a medencékben eső alakjában hullik.[9]
Moldvában az évi csapadék 400-600 mm között alakul, de előfordulnak erősen csapadékos vagy aszályos évek is. Gyakoriak a késő tavaszi és kora őszi fagyok. Az uralkodó széljárás ebben az országrészben északi-északkeleti irányú,[10] de nem olyan erős, mint a Román-alföldön, és nem okoz annyi kárt sem.
A Román-alföld évi csapadékmennyisége hasonló mint a magyar Alföldé (400 – 600 mm). A tél jellemzően igen hideg, a hőmérséklet néha mínusz 25-30 fokig esik. A szél télen erős és kellemetlen. Tavasszal a hó olvadásával a Kárpátokból kilépő folyók időnként árvizet okoznak. A tavasz és az ősz jellemzően rövid. A keletről áramló száraz légtömegek komoly károkat okoznak a mezőgazdaságnak.[11]
Dobrudzsában az évi csapadékmennyiség 500 mm alatti, gyakori a több hónapon át tartó nyári szárazság.[11] A tél egy kicsit enyhébb, mint Románia többi része, a nyár pedig forró és száraz. A Fekete-tenger hatása főként a part menti szűk területet érinti. Télen száraz és ekkor nagyon hideg szél fúj.
↑Climatic Records in Romania. Administratia Nationala de Meteorologie. [2009. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 15.)
↑Benedek:Benedek József: Románia: Tér - gazdaság - társadalom. 33 magyar szerző. Kolozsvár: Nemzeti Kisebbségkutató Intézet; (hely nélkül): Kriterion. 2011. ISBN 978-973-26-1038-1
↑Péczely György:A Föld éghajlata. Budapest: Tankönyvkiadó. 1986.
.png)
