Középcsík tulajdonképpen kitalálmány, hisz földrajzilag pontosan nem határolható le és egyház-kerületileg sem létezett, nem létezik. Orbán Balázs szerint is: „A tulajdonképi Csíkot elnevezésileg a kormányzatilag is két részre, Fel- és Al-Csíkra osztották, és ezen felosztályt természeti határvonalok jelölték, mert Csík-Szeredán alól, hol Felcsík végződik, az Oltnak addig tágas tere ujból elszorul, a két oldali havasokból kifutványok nyulván le, melyek az Oltot ismét szük völgybe ágyalják. Ezen szorulat a zsögödi szoros, mely Fel-Csíkot Al-Csíktól különíti el.”[1]
Valóban közigazgatási szempontból létezett olyan felosztás is, amely a Csíki-medencét csak két részre tagolja: Felcsíkra és Alcsíkra. Ebben az értelmezésben a Középcsíki-medence Felcsíknak a része. Földrajzi szempontból viszont jól elhatárolódik a Csíkrákosi- és a Zsögödi-szorosok közé zárt Középcsíki-medence, néprajzilag is mutat eltéréseket Felcsíkhoz képest, és elég gyakran lehet találni, különösen régebbről olyan írott adatokat, ahol Középcsíkot külön nevesítik. Két mikrozónára tagolódik: Középcsíki Olt mente és Középcsíki Hegyalja. [2]
.svg){kind=small}