Portelek (Románia)

Portelek (Portița)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzatmár
KözségMezőterem
Rangfalu
KözségközpontMezőterem
Irányítószám447326
SIRUTA-kód139125
Népesség
Népesség171 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság19
Földrajzi adatok
Tszf. magasság116 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 34′ 08″, k. h. 22° 24′ 52″47.568801°N 22.414454°EKoordináták: é. sz. 47° 34′ 08″, k. h. 22° 24′ 52″47.568801°N 22.414454°E
SablonWikidataSegítség

Portelek falu Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése

Szatmár megyében, Nagykárolytól délre, Vezend és Iriny között fekvő település.

Története

Pórtelek nevét 1270-ben említette először oklevél castri de Zathmar Pur voc. formában.

1270-ben Irinyi Vid fiai Vencel és László Por(teleket) (terram castri de Zathmar Pur vocatam) kapják V. István királytól adományba.

1354-ben p. Portelek néven volt említve, ekkor a Kusalyi Jakcs család birtoka volt, akik Kusaly nevű birtokukat felosztották, és ekkor megemlítették, hogy a birtok felét a Szatmár megyei Portelek feléért kapták cserébe.

1366-ban is mai formájában írták. A falu ekkor a Porteleki családé volt.

1401-ben Irinyi Tamás Porteleken birtokos. Porteleki pura statucioja, vagyis Portelek birtokába való tiszta (ellentmondás nélküli) beiktatása megtalálható a családi oklevéltárban.

1420-ban a település Pórteleki Pál fiaié volt, majd 1422-ben a Pórteleki lányok révén Kántor Domokos és Rezegey György is kapott itt részbirtokot.

A 16., és 17. században a Rezegey és az Irinyi családok birtoka.

1747-ben Eötvös József kap királyi adományt az egész településre.

A 18. század végén az Irinyi, Geötz, Zimány és Okolicsányi család birtoka.

A 19. század elején rajtuk kívül még a Luby és a báró Luzsénszky családok is birtokosok itt.

A 20. század elején a Luzsénszky birtok és a hozzá tartozó úrilak is Hajagos Benő özvegyének birtoka lett.

1910-ben 483 lakosából 24 magyar, 459 román volt. Ebből 460 görögkatolikus, 11 református, 12 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Szatmár vármegye Nagykárolyi járásához tartozott.

Nevezetességek

  • Görögkatolikus templom

Források

Jegyzetek