Nevét a rajta keresztül a Szamosba folyó Lipóc patakról vette, mely szláv szó, magyar jelentése=hárs.
Története
Szamoslippó nevét az oklevelek 1409-ben említették először Lipo néven.
1493-ban Lypamezew néven. A település ekkor a szinéri uradalomhoz tartozott.
A település a Morocz család birtoka volt. A Morocz család kihalta után a Csomaközi család é és azok leszármazottaié lett, s az övék maradt egészen a 18. század végéig, mikor Sztán István zálogbirtoka lett.
A 20. század elején nagyobb birtokosa az Újfalussy család, Újfalussy Miklós, a Sztán család és Bíró László voltak.
A településen 1884-ben nagy tűzvész pusztított, mikor a falu félig leégett a paplakkal és az új iskolával együtt.
Szamoslippó a 20. század elején oláh lakosú kisközség volt, 169 házzal, lakosai közül 829 görögkatolikus, 13 református, és 71 izraelita volt.
Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
.svg){kind=small}