Dobrách valamikor az 1500-as évek végén valószínűleg elpusztult,
1632-ben megjárják a Dobrács és Apáti közötti határt, s 1667-ben Barkóczy János kap királyi adományt Apáti községre és a mellette fekvő Dobrács pusztára.
A 18. században a Barkóczy családé volt, majd Csoba, vagy Csaba családé lett a század végén.
A 19. század első felében a Szent-Katolnai Cseh, Csaba, és Virágh családoké volt.
A 20. század elején Dobrácsapáti gazdája Jékey Zsigmond volt.
Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
.svg){kind=small}