Nevét a régi oklevelek Szárazbereki Lászlóval összefüggésben említik első ízben:
1339-ben Szárazbereki Lászlót mint hamispénzverőt megégették, birtokait elkobozták, és azokat Tamás erdélyi vajda kapta meg. Azonban a Szárazbereki család pört indított az elkobzott birtokokért, és azok háromnegyedrészét sikerült visszaszereznie.
A település nevét 1348-ban Zaruzberuk, 1351-ben Zarzberek alakban írták.
A visszaperelt birtokon élő Szárazbereki család mellett több birtokos is részt szerez benn, így a Mikolay család, valamint a Csáky, Téti, Vetési, Fülpösi, Dabolczi, Sárvári, Román és Csaholyi családok.
A 16. században Muchey Pálnak is volt itt birtoka, aki 1545-ben kapott itt adományt.
Az 1600-as években több birtokosa is volt: Vetési Kökényesdi Péter, Szentmártoni Farkas András, Horvát István, gróf Csáky István is birtokos volt itt, azonban a legnagyobb birtokosa a 18. században a Mikolay család maradt.
A század végétől a 19. század közepéig a felsoroltakon kívül újabb birtokosok is részt szereztek itt.
A 20. század elején Mándy Bertalan és Mandel Lipót volt Szárazberek fő birtokosa..
↑Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
Források
Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.