Plattkó Ferenc, született: Platkó (Budapest, 1898. december 2.[1] – Santiago de Chile, 1983. szeptember 2.) magyar válogatott labdarúgó, kapus. A Vasas első, válogatott labdarúgója. Külföldön Franz Platko, Franz Platko Kopiletz, Francisco Platko néven volt ismert.
Családja
Platkó Pál napszámos és Kopilec Mária fiaként született. Testvérei, Plattkó István és Plattkó Károly szintén labdarúgók voltak.
Sportpályafutása
Klubcsapatban
1909-ben, 11 évesen a BTK csapatában kezdett játszani, majd 1911-től a Globus TC következett. 1914-től a Vasas SC labdarúgója volt. Az 1916-17-es bajnokságban az év labdarúgójának választották, ekkor még 18 éves sem volt. 1919-ben sok társához hasonlóan külföldre távozott. 1919-20 a Wiener AF. 1921-ben rövid ideig játékos-edző volt az AFK Kula csapatánál, majd a Sparta Praha játékosa lett.
Plattkó, FC Barcelona, 1928.
1922 őszén hazatért Magyarországra és az MTK kapusa lett. A kék-fehérekkel bajnokságot és kupát nyert, majd az FC Barcelonához szerződött.
1924 és 1930 között minden évben katalán bajnok lett a csapattal, kivéve 1929-et, amikor a spanyol bajnok lett a csapattal. Háromszoros spanyol kupagyőztes (1925. 1926. 1928). Az 1928-as spanyol kupa döntő kapcsán Rafael Alberti, költő verset írt hozzá Óda Platkóhoz címmel.
1931-ben a Racing Club de Madrid csapatában védett, majd 1932-33-ban az FC Basel következett ahol játékos-edzőként hagyta abba az aktív labdarúgást.
A válogatottban
Az első játékos volt aki a Vasasból a válogatottba került. 1917 és 1923 között 6 alkalommal védett a nemzeti csapatban - 5 győzelem, 1 döntetlen - és mindössze négy gólt kapott.
Edzőként
Már aktív labdarúgó pályafutása alatt is foglalkozott edzői munkával. 1921-ben Magyar-Olasz Bank SE trénere, ugyanebben az évben az AFK Kula játékos-edzője volt. 1932-33-ban az FC Basel játékos-edzőjenként dolgozott. 1933-34-ben a Racing Club de Roubaix, 1934-35-ben az FC Barcelona vezetőedzője. 1935-ben az Academico Porto, 1935-36-ban az amerikai olimpia csapatának az edzője volt. 1936-ban az Arsenal, 1936-37-ben a Venus Bucuresti, 1937-39-ben a Celta Vigo csapatainál tebékenykedett. A Venus együttesével 1937-ben román bajnok lett.
1939-ben Dél-Amerikába költözött és a chilei Colo-Colo vezetőedzője lett, amellyel. 1939-ben és 1941-ben chilei bajnok lett. 1940-ben az aregntin River Plate technikai igazgatója és utánpótlásedzője volt. 1941-42-ben edző a Colo Colo-nál és chilei szövetségi kapitány volt. Ez utóbbi állásában 1945-ig dolgozott és ebben az évben harmadik lett a csapattal a Copa América-n. Közben 1943-44-ben ismét edző volt a River Plate-nél.
1945-ben rövid időre visszatér Európába. Egy idény erejéig a spanyol Real Valladolid vezetőedzője, ahol korábban két testvére, Plattkó István és Plattkó Károly dolgozott. Ezt követően visszatér Chilébe és ismét bajnok lesz a Colo-Colo-val. 1948-ban a chilei Santiago Morning-nál, 1949-ben az aregntin Boca Juniors-nál dolgozott. 1950 és 1952-ben a River Plate technikai igazgatója volt. 1953-ban ismét a Colo Colo edzője lett és ismét bajnokságot nyert a csapattal. 1953-54-ben a Boca Juniors, 1955-56-ban az FC Barcelona edzője volt. 1957 és 1964 között játékosmegfigyelőként dolgozott Brazíliában. Az 1962-es chilei világbajnokságon találkozott a magyar labdarúgó-válogatott játékosaival.
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
