Pelsőczy László

Pelsőczy László
2007-ben
2007-ben
Született1947. július 9. (77 éves)[1]
Kiskunlacháza
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaSzentesi Nóra
GyermekeiPelsőczy Réka, Pelsőczy Petra, Pelsőczy Luca[2]
Foglalkozásaszínész
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1972)
Színészi pályafutása
Aktív évek1968–
Híres szerepei
Tevékenységszínész
A Wikimédia Commons tartalmaz Pelsőczy László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pelsőczy László[Mj. 1] (Kiskunlacháza, 1947. július 9. –) magyar színművész, a Nemzeti Kamara Színház örökös tagja.

Repertoárjában szerepelnek musicalek, operettek, tragédiák, vígjátékok, tévésorozatok, valamint önálló estek és gyermekelőadások. Egyik legismertebb szerepe az István, a király címszerepe – Varga Miklós énekhangjával – Szörényi Levente–Bródy János rockoperájában.

Fiatalkora, tanulmányai, családja

1947. július 9-én született Kiskunlacházán.[3] Édesanyja könyvelő-gazdasági vezető, édesapja matematika-fizikatanár volt. Az általános iskolát szülőfalujában kezdte, ahonnan a szigetszentmiklósi 2. számú iskolába került, mivel édesapjának utóbbi, éppen nyitás előtt álló intézményben igazgatóhelyettesi állást ajánlottak fel.[4] Az iskola mellett részt vett nemcsak az édesapja vezette fizika- és csillagászszakkör munkájában, de állandó szereplőjévé vált az irodalmi színpadnak és a szavalóversenyeknek is.[3][4]

1973-ban

A középiskolát Ráckevén az Ady Endre Gimnáziumban végezte el. Színészi képességeit a Színművészeti Főiskolán szerette volna kibontakoztatni, de mivel nem sikerült bejutnia, kis kitérővel (repülőgép rádió-lokátor műszerészi vizsgát tett,[5] amit nem sokkal később üvegtechnikusi vizsgával társított, miközben barátaival Szigetszentmiklóson beatzenekart alapított.[4]) A Nemzeti Színház stúdiójában kezdett színészetet tanulni 1968-ban, és 1972-ben végzett (osztály- illetve évfolyamtársai voltak többek között: Andorai Péter, Barbinek Péter, Lázár Katalin, Maróti Gábor, Sáfár Anikó, Trokán Péter, Usztics Mátyás,[6]

Nős, felesége Szentesi Nóra lakberendező,[7] a Lakberendezők Országos Szövetségének elnöke volt 2004–2010 között.[8]

Legidősebb leánya Réka,[9] édesapja példáját követve szintén színészi pályán mozog, a budapesti Katona József Színház színésze és rendezője.[4][10] Legkisebb leánya, Luca szintén a színművészeti pályát választotta. Táncművészeti tanulmányai befejeztével a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem színész szakán szerzett diplomát 2019-ben[11] Már gyermekkorában is többször is (Négyszögletű kerek erdő film[12] és színházi[13] változatában, valamint a Vándor mondóka előadásban[14]) szerepelt együtt édesapjával.

Pályafutása

A Nemzeti Színházból a Huszonötödik Színházhoz (1978-ban a Déryné Színházzal fuzionált Népszínház – Várszínház) került (1971), amely akkoriban az első hivatásos avantgárd társulat volt. A Fényes szelekben debütált,[15] de itt játszotta el első jelentősebb főszerepeit Kőmíves Kelementől (Kőmíves Kelemenné balladája) Rómeóig (Rómeó és Júlia). A Békés Megyei Jókai Színházban (1981–1983) egyebek mellett operettekben is játszott mint táncos komikus, és itt lépett fel először musicalekben is. 1983-ban Novák Ferenc hívására a Néphadsereg Művészegyütteséhez szerződött.”[15]

1980-ban részese volt a József Attila 75. születésének évfordulójára készült Csak ami nincs című előadásnak.[16]

1983-ban megkapta az István, a király rockopera címszerepét, amit eljátszhatott a Királydombon, a Szegedi Szabadtéri Játékokon és filmen is.[17] Pelsőczy énekhangját Varga Miklós kölcsönözte.[18] A szerep és a hozzá társuló idea kihatással lett további pályafutására. A 2004 októbere óta rendszeresen előadott Sorsidéző – Ezeréves magyar Ámen címen futó önálló estjében Szent István látomásaként fürkészi a magyar történelmet az államalapítástól napjainkig.[19]

2002-ben részt vett a Nemzeti Kamara Színház megalapításában,[5] amelyben 2004 óta Usztics Mátyás igazgató döntése alapján örökös tag.[20] Emellett több színházzal és társulattal is dolgozik párhuzamosan: az Evangélium Színházzal,[21] a Lőrinci Színpaddal[22] és a Soproni Petőfi Színházzal.[23]

Jelentősebb külföldi fellépései közül Belgrád,[24][25] Berlin,[26][27] Bordeaux,[25] Brescia,[26] Drezda,[27] Helsinki,[24] Lodi,[26] Milánó,[26] Schwerin,[26] Újvidék[24] és Wrocław [26] a 25. Színházban töltött időszaka alatt volt,[28] míg a Kamaraszínházzal fellépett Erdélyben, Csángóföldön, Horvátországban, Szlovéniában, Szlovákiában is.[29] Az európai kontinensen kívül volt előadása Venezuelában, Caracasban,[30] Kanadában.[31] A szerepek mellett, 1991 óta társtulajdonosa és egyik vezetője a Saxon Reklámiroda és Kommunikációs Ügynökségnek.[32]

A színészet mellett egy ideig labdarúgó-menedzserként is aktívan tevékenykedett, valamint elnökségi tagja volt a SZÍDOSZ-nak, azaz a Színházi Dolgozók Szakszervezetének.[5][33] A 2018 tavaszán alakult Új Nemzeti Kamara Színház alapítója, színész-igazgatója.[34]

Munkássága színpadon

Jelentősebb színházi szerepei

A 25. Színház Vörös zsoltár című előadásában (bal szélen)
A Nemzeti Színházban előadott Rómeó és Júlia címszerepében a másik címszereplővel, Papadimitriu Athinával 1978-ban)
Az Úr szerepében, az Evangélium Színházban bemutatott Az ember tragédiája című előadásban. Partnerei: Lénárt László (Ádám) és Kárpáti Tibor (Lucifer)
Nemzeti Színház
25. Színház
Dunaújvárosi Kamaraszínpad
Népszínház
Játékszín
Békés Megyei Jókai Színház
Gyulai Várszínház
Vörösmarty Színház
Veszprémi Petőfi Színház Gyermekszínháza
Honvéd Együttes
  • Galán – Rossa: A has/ Az építésvezető
Nemzeti Kamara Színház
Nevesincs Színház
  • 2005. november 24.: Rencz – Rencz: Intés az őrzőkhöz[96]
Ericsson Stúdió
Tivoli Színház
  • Énekelj Déryné!/ Vörösmarty Mihály
  • A nő hétszer/ Andrássy Gyula, Vörösmarty, Germán Gyula
Lőrinci Színpad[99]
Evangélium Színház
Gergely Theatre
Detre Annamária Meseszínháza
Vendégjátékok

Önálló műsorai

A Sorsidéző – Ezeréves magyar Ámen előadásán

Több önálló műsora is van, amelyek közül a legismertebb a Sorsidéző – Ezeréves magyar Ámen című zenés, hazafias irodalmi-történelmi műsor, amely tulajdonképpen az István, a király alapjául is szolgáló, Boldizsár Miklós Ezredforduló című művének alapjaira épül.[119] Korábban Ezeréves ámen címen volt ismert. Ennek szerzője Győri Magda.[120] A mű rendezője Szentesi Nóra. A műsorban az István, a király című rockoperában megfogalmazott gondolatok mintegy továbbgondolásával a magyarok ezeréves történelme elevenedik meg.[121]

A 25. Színházban közreműködője volt Novák János vonósnégyessel, fafúvósokkal, férfi, női kórussal, rézfúvós magnóbejátszásokkal, déli harangszóval bemutatott Ady-estjének.[122]

Ady-műsorával, saját magát kíséri gitárral, iskolákban is fellépve.[123]

További önálló műsorainak is ő maga a szerkesztője:

Filmes és tévés szerepek

Filmszerepek

Pályafutásának legismertebb szerepében az István, a király rockoperában, a Királydombon (Urbán Tamás felvétele)
Bemutató Cím Szerep Rendező Forrás
1971 Prés levente Maár Gyula [128]
Még kér a nép szocialista lázadó Jancsó Miklós [129]
1974 Szerelmem, Elektra Agamemnón Jancsó Miklós [56][130]
1981 Brutus patrícius Iglódi István [131]
1982 Megáll az idő Gábor hangja[Mj. 3] Gothár Péter [132]
1983 Tizenhat város tizenhat leánya Lubomirszky herceg Katkics Ilona [133]
1984 István, a király István Koltay Gábor [134]
1986 A fantasztikus nagynéni Szúnyog elvtárs Katkics Ilona [135]
2007 Négyszögletű kerek erdő Bruckner Szigfrid Usztics Mátyás [12]

Továbbá szerepet kapott a Csonka délibáb[136] című filmben, valamint feltűnik a neve a Baleset című film stáblistáján.

Sorozatszerepek, egyéb televíziós munkák

Több sorozatban is feltűnt. Ilyen az 1982-ben bemutatott, tizenhat részes Liszt Ferenc című televíziós sorozat, amelyben Thomán István zongoraművészt jelenítette meg,[137] a Szomszédok (előbb Bernát nyomozóként, majd Pittner nyomozóként),[138] valamint a Kisváros, aminek egyik epizódjában (Madarak útján) egy Gordai Miklós nevű magyar származású amerikai gengszter (álnevén Greg Littmond) figuráját alakította.[139] 1989-ben egy Magyarországon forgatott, amerikai sorozatnak egyik részében játszott el egy pincért. A sorozat címe: A Fine Romance, az epizódé: South by southeast, a rész rendezője David Tucker[140] A Fürkész történeteinek négy részében A csokoládé,[141] A naptár,[142] Arany! Arany![143] Utópia[144]) több szerepet is eljátszott.[145]

Úgynevezett napi sorozatokban is feltűnik. A Barátok közt és a Szeress most! sorozatokban is orvost személyesített meg. Előbbiben egy onkológust, utóbbiban főorvost dr. Héja Zoltán néven.[56] A Jóban Rosszban pedig polgármestert. 2013-ban a TV2 csatornán futó Családi titkok sorozat Egy jó ember című részében kétgyeremekes, milliomos családfőt alakított.[106]

Három, televízióban futó (Sírjaik hol domborulnak?[146] Hol-mi?[147] és Sportfogadó[56]) műsorban volt műsorvezető.

Hanghordozók

  • 1987.: Csillagtalan ég[4]
  • 2006.: Csoda az élet! Nofretéte (musical)[4]
  • 2007.: Sorsidéző – Ezeréves Magyar Ámen[4]

Kritikák

Fábri Péter a Magyar Ifjúságban (1983. szeptember 2.) közölt cikkében olvasható véleménye:„ Mindazonáltal Pelsőczy játéka és Varga Miklós énekhangja tökéletesen idomultak egymáshoz...”[148]

A Képes Újság 1983. szeptember 10.-i számában Ligeti Nagy Tamás cikkében többek között az alábbiakat írja: „Pelsőczy Lászlót – [...] – még sokáig István királyként emlegetik majd.”[149]

Társadalmi tevékenységei és említései a populáris kultúrában

Varga Miklós (Molnár Imre) megdöbben, hogy Pelsőczy Laci hangjára kéne tátognia
  • Az Irigy Hónaljmirigy 2007-es, szilveszteri műsorában, többek között, A Társulat produkciót is parodizálta, amelynek egyik jelenetében Varga Miklós (Molnár Imre) énekel az István, a király rockoperából. Bemutatója után a szervező közli vele: „Minden nagyon rendben van. Nincsen semmi probléma. [...] A szerep a tiéd. De az a kérdésünk, hogy elvállalnád-e úgy, hogy a Pelsőczy Laci hangjára tátognál, háttal?”[150]
  • Egyike volt a Várnai Péter esperes-plébános kezdeményezésére megszületett, a világ magyarságát megszólító,[151] valamint az Összefogás a Duna Televízióért nyílt levelek aláíróinak.[152]
  • 2007. július 9-én a házigazdája volt a Szörényi Levente által alapított első Árpád-pajzs-átadónak a Hagyományok Házában, ahol az érdeklődök köszöntése mellett Juhász Gyula gondolatait elevenítette fel.[153]

Megjegyzések

  1. ↑ Vezetéknevét egyes helyeken hibásan Pelsőcziként közlik.
  2. ↑ Szerkesztő-rendező
  3. ↑ Gábor szerepét Pauer Henrik alakította

Hivatkozások

  1. ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ Archivált másolat. [2024. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. április 2.)
  3. ↑ a b Szigetszentmiklósi József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. DigiÉvkönyv.hu. [2017. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 18.)
  4. ↑ a b c d e f g h i j Pelsőczy László. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 18.)
  5. ↑ a b c d Pelsőczy László. Hübners. [2013. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 25.)
  6. ↑ Medveczky Attila: Az értéknélküliség kora. Függetlenség a szellemi önvédelem lapja, 2010. augusztus 20. [2015. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 17.)
  7. ↑ Szentesi Nóra: Flat Art2000 Lakásművészeti Stúdió / Szentesi Nóra lakberendező. Flat Art2000 Lakásművészeti Stúdió. [2011. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 22.)
  8. ↑ LOSZ Elnökség - 2010. Lakberendezők Országos Szövetsége. [2011. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 21.)
  9. ↑ Tóth Berta: Mint egy Jedi lovag / Interjú Pelsőczy Rékával. Katona József Színház. [2015. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 21.)
  10. ↑ Pelsőczy Réka. Katona József Színház. [2011. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 21.)
  11. ↑ .http://ujnemzeti.hu/pelsoczy-luca-melinda/
  12. ↑ a b Négyszögletű kerek erdő. Port.hu. [2013. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 10.)
  13. ↑ a b A négyszögletű kerek erdő. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  14. ↑ Tóth Berta: A Ferencvárosi nyár júliusi gyerekprogramjai. Katona József Színház, 2011. május 1. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 19.)
  15. ↑ a b Koltay (1984), 55. old.;
  16. ↑ Megemlékezés József Attila születésének 75. évfordulóján "Csak ami nincs." címmel. Petőfi Irodalmi Múzeum. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 6.)
  17. ↑ Koltay (1984), 56. old.;
  18. ↑ BuL: Felkelt a napunk: 30 éves az István, a király. Magyar Nemzet, 2013. augusztus 18. [2017. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 20.)
  19. ↑ Sorsidéző / Ünnepi műsor a Pódiumon. Színház.hu, Hiba: Érvénytelen idő. [2017. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  20. ↑ Pelsőczy László. Nemzeti Kamara Színház. [2008. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  21. ↑ Sorsidéző / Ünnepi műsor a Pódiumon. Evangélium Színház. [2010. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 21.)
  22. ↑ Színészek. Lőrinci Színpad Gyermek és Ifjúsági Színház. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 3.)
  23. ↑ Pelsőczy László. Soproni Petőfi Színház. [2014. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 31.)
  24. ↑ a b c Koltay–Majoros–Turányi (1999), 26. old.;
  25. ↑ a b Koltay–Majoros–Turányi (1999), 27. old.;
  26. ↑ a b c d e f Koltay–Majoros–Turányi (1999), 28. old.;
  27. ↑ a b Koltay–Majoros–Turányi (1999), 29. old.;
  28. ↑ Koltay–Majoros–Turányi (1999), 45. old.;
  29. ↑ Tóth Tamara: ...a szemedbe néztem, s zendült egyet a szűvem, ebből tudtam, hogy te jó ember vagy.... Pápa Ma, 2009. október 9. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  30. ↑ Sombor Judit: Az utolsó koncert Caracasban. Új Tükör, (1988. május 8.) 36–37. o.
  31. ↑ Eseménynaptár. Krónika, (1987. február 1.) 32. o.
  32. ↑ Pelsőczy László: Pelsőczy László. Saxon Reklámiroda és Kommunikációs Ügynökség, 2009. október 9. [2009. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 22.)
  33. ↑ Színházi Dolgozók Szakszervezete / Elnökség. Színházi Dolgozók Szakszervezete. [2013. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 30.)
  34. ↑ ujnemzeti.hu
  35. ↑ Az ember tragédiája. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2024. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  36. ↑ Koltay–Majoros–Turányi (1999), 32. old.;
  37. ↑ Fényes szelek. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  38. ↑ Koltay–Majoros–Turányi (1999), 33. old.;
  39. ↑ A búsképű lovag, Don Quijote de la Mancha szörnyűséges kalandjai és gyönyörűszép halála. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  40. ↑ Koltay–Majoros–Turányi (1999), 34. old.;
  41. ↑ Koltay – Majoros – Turányi (1999), 34–35. old.;
  42. ↑ Koltay–Majoros–Turányi (1999), 35. old.;
  43. ↑ a b M-A-D-Á-C-H. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  44. ↑ a b Koltay–Majoros–Turányi (1999), 36. old.;
  45. ↑ Kőmíves Kelemenné. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  46. ↑ a b Koltay–Majoros–Turányi (1999), 37. old.;
  47. ↑ Zsugori uram telhetetlen, fösvény ember. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  48. ↑ A has. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  49. ↑ Koltay–Majoros–Turányi (1999), 38. old.;
  50. ↑ Koltay – Majoros – Turányi (1999), 39. old.;
  51. ↑ Lear király. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2024. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 19.)
  52. ↑ a b Füst Milán művei színpadon. Füst Milán Fordítói Alapítvány. [2015. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 19.)
  53. ↑ Koltay – Majoros – Turányi (1999), 40. old.;
  54. ↑ Indiánok. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  55. ↑ Mahagonny város tündöklése és bukása. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  56. ↑ a b c d e Pelsőczy László. Theater Online. [2015. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 17.)
  57. ↑ Bajcsy-Zsilinszky Endre. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  58. ↑ Homokláda. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  59. ↑ Pokoli disznótor. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2024. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  60. ↑ Rómeó és Júlia. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2024. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  61. ↑ Negyedik Henrik király. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 19.)
  62. ↑ A lovakat lelövik, ugye?. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2024. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 16.)
  63. ↑ A bálványok ledőlnek. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  64. ↑ Don Juan, avagy a Kőszobor lakomája. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  65. ↑ A vihar. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 16.)
  66. ↑ Én, Claudius. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  67. ↑ Vándor-móka. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  68. ↑ Tévedések vígjátéka. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  69. ↑ Csipetnyi csabai show. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  70. ↑ Barangok. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  71. ↑ Vízkereszttől-Szilveszterig. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2024. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 18.)
  72. ↑ Hongkongi paróka. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2024. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  73. ↑ Viktória. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2024. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  74. ↑ Gyalogcsillag. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2024. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  75. ↑ Körtánc. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2024. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  76. ↑ Próbakő. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  77. ↑ Vállalkozni tudni kell. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  78. ↑ Cyrano de Bergerac. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2024. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  79. ↑ A szélhámoskirály. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  80. ↑ Oroszlánok Aquincumban. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  81. ↑ A három testőr. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  82. ↑ Égimódi csavargó. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  83. ↑ MTI: Nemzeti Kamaraszínház alakult. Magyar Hírlap, (2003. március 14.) 25. o.
  84. ↑ Húsdaráló. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  85. ↑ Usztics Mátyás és a Nemzeti Kamara Színház bérletes előadásai Harkányban. Jobbik Magyarországért Mozgalom. [2015. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2001. február 16.)
  86. ↑ Kötéltánc. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2024. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  87. ↑ A pesti beteg. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  88. ↑ A pesti beteg. port.hu. [2015. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  89. ↑ Május. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  90. ↑ Síppal, dobbal, nádi hegedűvel. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  91. ↑ Süss fel, nap!. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  92. ↑ Kocsonya Mihály házassága. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  93. ↑ Kocsonya Mihály házassága. Nemzeti Kamara Színház. [2015. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  94. ↑ Tánc-Képes Krónika. port.hu. [2016. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 6.)
  95. ↑ Perújítás. port.hu. [2014. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 6.)
  96. ↑ Intés az őrzőkhöz. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  97. ↑ Nofretéte-akció. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  98. ↑ Csoda az élet. Csongrádi Kata. [2015. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  99. ↑ Fotók az elmúlt 18 évad előadásaiból. Lőrinci Színpad. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 26.)
  100. ↑ A 2012/2013-as évadbemutatók / A három jószívű rabló. Lőrinci Színpad. [2018. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 20.)
  101. ↑ Pesti Zsibongó: Micimackó. [2015. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  102. ↑ Bornemisza Péter: Magyar Elektra. jegymester.hu. [2015. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  103. ↑ Magyar Elektra. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2024. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  104. ↑ Magyar Elektra a magyar dráma napja alkalmából. Soproni Petőfi Színház, 2012. szeptember 19. [2015. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  105. ↑ Magyar Elektra. Fidelio, 2012. május 3. [2015. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  106. ↑ a b c Jálics Kinga: Madách remekművét elviszik a fiatalokhoz / Beszélgetés Pelsőczy Lászlóval (pdf). Keresztény élet, 2013. augusztus 11. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 2.)
  107. ↑ Vallomások a Füves könyvből - Márai temploma. port.hu. [2016. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 13.)
  108. ↑ István király Sopronban. Soproni Téma, 2013. augusztus 15. [2013. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 31.)
  109. ↑ Két férfi sakkban. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 13.)
  110. ↑ Paprikás csirke. port.hu. [2015. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 6.)
  111. ↑ a b Gergely Theátre / Produkciók. Gergely Theátre. [2016. január 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 19.)
  112. ↑ Paprikáscsirke avagy Stex és New York. Pécsi Nyári Színház. [2022. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. április 4.)
  113. ↑ A hencegő nyúl. port.hu. [2015. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  114. ↑ a b c d Detre Annamária Meseszínháza. Gyermek Színházi Portál. [2015. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 21.)
  115. ↑ Itt van Amerika!accessdate=2024-04-0419. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2024. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. április 4.)
  116. ↑ A humor nagyágyúi - Kellér Dezsőre emlékezünk. port.hu. [2016. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 6.)
  117. ↑ Süt a Nap. port.hu. [2016. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 6.)
  118. ↑ Itt élned, halnod kell. Országos Dokumentum-ellátási Rendszer. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 29.)
  119. ↑ Réti Zsófia: Nekünk nyolcvan: közelítések a nyolcvanas évek magyar kulturális emlékezetéhez (korabeli stratégiák, populáris mítoszok és ezek továbbélései) (pdf). Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet Irodalomtudományi Doktori Iskola, 2014 [2013. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. április 4.)
  120. ↑ Győri Magda. Ars et Sanitas. [2017. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 17.)
  121. ↑ Gyáli Újság / Sorsidézõ szent István király napjának előestéjén / Ezeréves magyar ámen (pdf). Gyál Város Önkormányzata, 2007. szeptember 1. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
  122. ↑ Novák János: München. Criticai lapok. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 3.)
  123. ↑ Tengelyné Fábsits Katalin–Bottlik Judit: Ady - és egy szál gitár. Homoktövis Iskola, 2011. december 12. [2016. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 3.)
  124. ↑ Erdőkertes / Májusi programok (doc). [2015. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 16.)
  125. ↑ a b Dudásné Mester Judit–Molnár Árpádné: Szabolcs Híradó (pdf). Pusztaszabolcs Város Önkormányzata. [2018. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 17.)
  126. ↑ Pelsőczy László. [2024. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. április 4.)
  127. ↑ Irodalmi Szalon: „SZABADSÁG, SZERELEM” - Pelsőczy László irodalmi estje. Polgárok Háza, 2007. március 13. [2024. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 16.)
  128. ↑ Prés. Internet Movie Database. [2014. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 10.)
  129. ↑ Még kér a nép. Internet Movie Database. [2010. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 25.)
  130. ↑ Pelsőczy László. Nemzeti Kamaraszínház. [2008. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  131. ↑ Brutus. Internet Movie Database. [2013. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 10.)
  132. ↑ Megáll az idő. Internet Movie Database. [2016. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 6.)
  133. ↑ Tizenhat város tizenhat lánya. Animare TV Újság. [2018. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 27.)
  134. ↑ István, a király. Internet Movie Database. [2007. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 10.)
  135. ↑ A fantasztikus nagynéni. Internet Movie Database. [2016. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 24.)
  136. ↑ Emberi sorstragédiák a vásznon - Bemutatták a Csonka délibáb című játékfilmet. VEOL.hu, 2015. május 15. [2015. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 19.)
  137. ↑ Liszt Ferenc. Internet Movie Database. [2012. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  138. ↑ Szomszédok. Internet Movie Database. [2009. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 10.)
  139. ↑ Kisváros / Madarak útján. Internet Movie Database. [2012. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 17.)
  140. ↑ A Fine Romance / South by Southeast. Internet Movie Database. [2016. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 21.)
  141. ↑ Fürkész történetei: A csokoládé. Internet Movie Database. [2021. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  142. ↑ Fürkész történetei: A naptár. Internet Movie Database. [2016. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  143. ↑ Fürkész történetei: Arany! Arany!. Internet Movie Database. [2016. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  144. ↑ Fürkész történetei: Utópia. Internet Movie Database. [2022. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  145. ↑ Fürkész történetei. Internet Movie Database. [2016. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  146. ↑ Sírjaik hol domborulnak?. Nemzeti Audiovizuális Archívum. [2016. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 31.)
  147. ↑ Kenessei Orsolya: Így néznek ki most az István, a király sztárjai. Nemzeti Audiovizuális Archívum, 2009. augusztus 19. [2011. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 17.)
  148. ↑ Koltay (1984), 50. old.;
  149. ↑ Koltay (1984), 51. old.;
  150. ↑ IHM - Szilveszter 2007 (video). TV2. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 19.)
  151. ↑ Kedves Magyar Barátaink! Jöjjenek haza!. Duna Televízió. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 18.)
  152. ↑ Összefogás a Duna Televízióért. Duna Televízió. [2012. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 21.)
  153. ↑ Frum Zsuzsa: Átadták az Árpád-pajzsokat az első hét "vezérnek". Hagyományok Háza, 2007. július 9. [2011. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 19.)

Források

  • Koltay Gábor. István, a király. Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat (1984). ISBN 963-422-650-7 
  • szerk.: Karcsai Kulcsár István–Veress József: Magyar Filmkalauz / Negyven év száz magyar nagyjátékfilmje. Magyar Filmintézet-Magvető Könyvkiadó, 444., 587., 620–626. o. (1985). ISBN 963-14-0514-1 
  • szerk.: Koltay Gábor–Majoros József: Huszonötödik Színház / 1970-1977. Szabad Tér (1999). ISBN 963-9201-03-0 

További információk