Ez a szócikk a filmrendezőről szól. Hasonló címmel lásd még: Jancsó Miklós (egyértelműsítő lap).

Jancsó Miklós
Született	1921. szeptember 27.[1][2][3][4][5] Vác
Elhunyt	2014. január 31. (92 évesen)[6][1][2][3][4] Budapest[7]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Mészáros Márta (1958–1968) Csákány Zsuzsa (1981–2014)
Gyermekei	Jancsó Miklós Jancsó Dávid
Foglalkozása	filmrendező forgatókönyvíró filmforgatókönyv-író filmszínész
Iskolái	Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1944, jogtudomány) Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1951)
Kitüntetései	Награда Александар Лифка Balázs Béla-díj (1966) Magyarország Érdemes Művésze díj (1970) Cannes-i fesztivál, legjobb rendezés (1972) Kossuth-díj (1973) Magyarország Kiváló Művésze díj (1980) Budapest díszpolgára (2001) a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2002) Magyar Mozgókép Mestere (2004) Húszéves a Köztársaság díj (2009. október 23.)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
IMDb PORT.hu
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Jancsó Miklós témában.
A Wikimédia Commons tartalmaz Jancsó Miklós témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jancsó Miklós (Vác, 1921. szeptember 27. − Budapest, 2014. január 31.) kétszeres Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes és kiváló művész. Jellemzője az igen szokatlan hosszú snitt, amely vágás nélküli, folyamatos felvételt jelent. A szereplők mozgatása – akár percekig – adja a filmszerűséget, ami nagy összpontosítást igényel minden résztvevőtől.^[8]

Erdélyből származó családjának román ága nagyobb volt, mint a magyar, ezek románnak, míg a másik rész magyarnak vallotta magát. Román, Nicolae nevű nagybátyja után a Miklós keresztnevet kapta. Édesapja 1916-tól az erdélyi kormánybiztos titkáraként tevékenykedett. A Monarchia összeomlása után apját távollétében az új hatalom halálra ítélte, ezért családjával együtt Magyarországon telepedett le.^[9]

A székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumban érettségizett. Középiskolai tanulmányai után a pécsi Erzsébet Tudományegyetem jogi karára iratkozott be, de diplomát a közben visszakapott Kolozsvárott szerzett, 1944-ben. Bejelentkezett az ügyvédi kamarába, de jogi munkát már nem végzett.

1946-ban Budapestre költözött, és beiratkozott a Filmművészeti Főiskolára, ahol 1951-ben rendezői diplomát szerzett. Diplomafilmet nem készített, mert nem volt rá pénz.

1949. december 21-én házasságot kötött Wowesznyi Katalinnal. A házasságból két gyermek született: 1952-ben Jancsó Nyika (ifj. Jancsó Miklós) és 1955-ben Jancsó Babus (Katalin).

Kezdetben rövidfilmeket készített, majd 1958-ban, 37 évesen elkészítette első nagyjátékfilmjét A harangok Rómába mentek címen. A filmet Somló Tamás fényképezte, akivel 1969-ig dolgozott együtt, legutolsó közös munkájuk a Fényes szelek című film volt. Somló Tamást Kende János operatőr váltotta fel. A Szegénylegények című filmje volt az első, amire felfigyeltek a külföldi kritikusok.

Wowesznyi Katalintól elvált, majd 1958-ban feleségül vette Mészáros Mártát, a később Kossuth-díjas filmrendezőnőt, akinek adoptálta előző házasságában született fiát, Zoltánt. Együtt nevelték három gyermeküket, de közös gyerekük nem született.

1959-ben Nemeskürty István közreműködésével megismerkedett Hernádi Gyula íróval, aki attól kezdve állandó alkotótársa lett egészen annak 2005-ben bekövetkezett haláláig. 1968-ban ismét elvált, mert Budapesten megismerkedett Giovanna Gagliardo olasz újságíró-forgatókönyvíróval, akivel Rómába költözött közel tíz évre, kisebb-nagyobb budapesti megszakításokkal. Ebben az időben készítette A pacifista, a Technika és rítus és a Róma visszaköveteli Cézárt című alkotásait. 1970-ben színházi rendezőként is debütált a 25. Színházban a Fényes szelek című darabjával.

1980-ban szakított Gagliardóval, és 1981-ben feleségül vette Csákány Zsuzsa filmvágónőt. A házasságból 1982. július 2-án Budapesten megszületett fiuk, Jancsó Dávid, aki olyan magyar filmek vágójaként dolgozott, mint az Ede megevé ebédem, a Delta, az Oda az igazság, a Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv, a Fehér isten és a Jupiter holdja.^[10]

1988 óta címzetes egyetemi tanár volt a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. 1990 és 1992 között a Harvardon tanított.

Utolsó filmje a Magyarország 2011 (2012) szkeccsfilm volt, amelyben társrendezőként működött közre.

Jancsó többször is kinyilvánította az SZDSZ iránti szimpátiáját. 1994-ben és '98-ban az SZDSZ országos listáján szerepelt. Ezenkívül támogatta a marihuána legalizálását. 2003-ban védnöke volt a Kendermag Egyesület ,,Engedd szabadon a kendert" nevű rendezvényének.^[11]

• Laboratorio teatrale di Luca Ronconi (1977)
• Faustus doktor boldogságos pokoljárása (1982)
• Omega, Omega (1983)
• Budapest – Muzsika (1984)

• Ennyi Baby
• Fényes szelek (1971)
• Vörös zsoltár (1973)
• Hasfelmetsző Jack (1978)
• Mata Hari (1979)
• Csárdáskirálynő (1980)
• Otelló (1980)
• Bayer aspirin (1981)
• Drakula (1982)^[12]
• Szép magyar tragédia (1982)
• Jöjj délre, Cimborám! (1983)
• A cella (1984)

• Magyar Filmszemle, fődíj (1965, 1966)
• Balázs Béla-díj (1966)
• Érdemes művész (1970)
• Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál, a legjobb rendezés díja (1972)
• Kossuth-díj (1973, 2006)
• Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál, életműdíj (1979)
• Kiváló művész (1980)
• Velencei Nemzetközi Filmfesztivál, (Szörnyek évadja, 1987)
• Velencei Nemzetközi Filmfesztivál, életműdíj (1990)
• Montréali Nemzetközi Filmfesztivál, a legjobb rendezés, (Kék Duna keringő, 1992)
• Magyar Filmszemle, életműdíj (1994)
• Magyar Filmszemle, legjobb rendező (Anyád! A szúnyogok, 2000)
• Pro Cultura Urbis (2000)
• Budapest díszpolgára (2001)
• Párhuzamos Kultúráért díj (2001)^[13]
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2002)
• Magyar Mozgókép Mestere (2004)
• Húszéves a Köztársaság díj^[14] (2009)
• Hazám-díj (2009)
• A viareggiói fesztivál életműdíja (2010)
• Prima díj (2010)
• CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál életműdíja (2010)
• Jubileumi Prima Primissima díj (2012)

• Émile Breton: Miklós Jancsó. Une histoire hongroise; Yellow now, Crisnée, 2015 (Coté cinéma)
• Sztrana Jancso, v kotoruju priglasajet Alekszandr Trosin; összeáll., ford. Alekszandr Trosin; Ejzenstejnovszkij centr isszledovanyij kinokul'turi, Moszkva, 2002 (Muzej Kino)
• Marx József: Jancsó Miklós két és több élete (Vince Kiadó, 2000)
• Gyertyán Ervin: Jancsó Miklós (Magyar Filmintézet, 1976)
• Michel Estéve: Miklós Jancsó; Lettres modernes–Minard, Párizs, 1975 (Études cinématographique)
• Szekfű András: Fényes szelek, fújjátok! Jancsó Miklós filmjeiről (Magvető, 1974)
• Hernádi Gyula: Vitam et sanguinem. I. Magyar rapszódia ; II. Allegro barbaro ; III. Concerto. Hernádi Gyula és Jancsó Miklós filmregénye. (Magvető, 1978)
• Hernádi Gyula: Jancsó Miklós szeretői (Szabad Tér Kiadó, 1988)
• Giulio Marlia: Lo schermo liberato. Il cinema di Miklós Jancsó (Ed. Liberoscambio, Firenze, 1982) (olaszul)
• Magyar Rapszódia. Jancsó Miklós filmjei (Babits Kiadó, 1991)
• Jancsó Miklós életműve (CD-szövegkönyv)

• Jancsó Miklós: Szegénylegények. Ötlettől a filmig (Magvető, 1968)
• Jancsó Miklós–Hernádi Gyula: Csendes Kiáltás–Fényes Szelek (Pelikán Kiadó, 1994)
• Csendes kiáltás. Bacsó Péter beszélgetései Jancsó Miklóssal; Pelikán, Bp., 1994
• Uccu, megérett a meggy; vál., utószó Marx József; Ferencvárosi Művelődési Központ és Intézményei, Bp., 2006

Dániel Anna Hiányzik Szecső című 1973-as ifjúsági regényében már így viccelődnek egymással gimnáziumi diákok: „– Tudjuk, Jancsó belőled merített, sőt Antonioni is. Ő egyenest mindent Moticska Bélucinak köszönhet.”

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• http://www.jancso.film.hu/ {{Halott link}}.2020-03-16.
• https://web.archive.org/web/20051219220531/http://kincsestar.radio.hu/panoptikum/film/jancso.php

• Féjja Sándor: A „Fényes szelek” attitűd- és identifikációs vizsgálata (In: Tanulmányok a filmszociológia problémaköréhez, Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Bp., 1971)

• Jancsó Miklós a PORT.hu-n (magyarul)
• Jancsó Miklós az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Jancsó Miklós Életműve CD-szövegkönyv a Magyar Elektronikus Könyvtárból
• Arckép-műsor
• A katasztrófa értelmezése. Jancsó Miklós-portré 1. (Filmtett)
• Hősök tere (és ideje). Jancsó Miklós-portré 2. (Filmtett)
• A Jancsó-életmű feledésbe merülő (video)képei (Filmtett)
• Az évtized legjobb magyar filmrendezői Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Jancsó Miklós élete ... (rövid, visszatekintő cikk 2014. január 31-én)