PROFILPELAJAR.COM

Norvég garnéla
	Kifogott példány
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Rákok (Crustacea);
Osztály:	Felsőbbrendű rákok (Malacostraca);
Öregrend:	Eucarida;
Rend:	Tízlábú rákok (Decapoda);
Alrend:	Pleocyemata;
Alrendág:	Négyollós garnélarákok (Caridea);
Öregcsalád:	Pandaloidea;
Család:	Pandalidae;
Nem:	Pandalus; Leach, 1814
Faj:	P. borealis;
Tudományos név
	Pandalus borealis; Krøyer, 1838
Szinonimák
	Dymas typus Krøyer, 1861; Pandalus borealis borealis Krøyer, 1838; Pandalus borealis var. edenticulatus Retowsky, 1946; Pandalus edinticulatus; Pandalus edinticulatus var. borealis Retovsky, 1946;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Norvég garnéla témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Norvég garnéla témájú kategóriát.

A norvég garnéla (Pandalus borealis) a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályának tízlábú rákok (Decapoda) rendjébe, ezen belül a Pandalidae családjába tartozó faj.

Előfordulása

A norvég garnéla előfordulási területe az Atlanti- és a Csendes-óceánok északi, hideg vizeiben van.

Alfajai

Pandalus borealis borealis - az atlanti-óceáni alfaj, amely Új-Angliától kezdve, északra a kanadai Új-Fundland és Labrador, valamint a Baffin-sziget tengervizein keresztül, keletre Grönlandig, Izlandig és a norvégiai Spitzbergákig található meg. Európa vizeiben az Északi-tengerben és a La Manche csatornában fordul elő.
Pandalus borealis eous - korábban a csendes-óceáni alfajnak számított, de manapság elnyerte az önálló faji státuszát Pandalus eous Makarov, 1935 név alatt. Az elterjedési területe ívet alkot az Ohotszki-tengertől északkeletre a Bering-szoroson keresztül, egészen délkeletre az USA-beli Washington államig.

Megjelenése

A nyolcéves élettartama alatt a hím 120 milliméteresre, míg a nőstény 165 milliméteresre nő meg.^[1]^[2] Ez a faj a nemváltó állatok egyike; azaz az egyed hímként kezdi az életét, de 2-3 éves korában a heréi elkezdenek átalakulni petefészekké és nőstényként éli le hátralevő életét.^[1]^[2]

Életmódja

Ez a kis rák 20-1330 méteres mélységek között él, általában a puha iszapba elrejtőzve.^[2] A 0-8 Celsius-fok közti vízhőmérsékletet kedveli.^[3]

Felhasználása

A norvég garnéla a halászipar egyik fontos célzsákmánya. Főképp Norvégia és Kanada halásszák. A norvégok az 1900-as évek elejétől, míg a kanadaiak az 1980-as évek elejétől halásszák ezt a rákot. 2008-ban, Kanada 164 ezer tonnát foghatott ki belőle.^[1] Habár világszinten a faj nincs veszélyeztetve, 2013-ban, az állománycsökkenés miatt Új-Anglia vizeiben leállították a kifogását.^[1]^[4]

Emberi fogyasztásra alkalmas, emiatt nagy számban fogyassza a fajunk. A kitinpáncéljából kitozánt lehet kinyerni. Továbbá a szántóföldek trágyázásához is felhasználható.

Képek

Akváriumi példányok
Kifogáskor
Kifogott
példányok
Ételként

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d Guide to Responsible Sourcing Guide. Cold-water prawns. Seafish, 2007. április 1. [2011. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 2.)
↑ ^a ^b ^c 'Pandalus borealis (Krøyer, 1838). Species Fact Sheet. Food and Agriculture Organization. (Hozzáférés: 2010. november 2.)
↑ Muus, B., J. G. Nielsen, P. Dahlstrom and B. Nystrom (1999). Sea Fish. pp. 284–285. ISBN 8790787005
↑ Porter, Tom. „Fishery Closure Puts New England's Shrimp Season On Ice”, National Public Radio , 2013. december 7. (Hozzáférés: 2013. december 10.)

Források

Pandalus borealis Krøyer, 1838 WoRMS
Krøyer, H., 1838. Conspectus Crustaceorum Groenlandiæ.— Naturhistorisk Tidsskrift 2: 249-261.
Retowsky, L.O., 1946. New species of Crustacea-Decapoda from the Arctic Ocean [in Russian].— Trudy dreyfuyushchey ekspeditsii Glavsevmorputi na ledokol’nom parakhode G. Sedov 19371940 [= Reports of the Drifitng Expedition of the Main Administration of the Northern Sea Route on the Icebreaker G. Sedov in 1937-1940] 3: 298-301.
Türkay, M. (2001). Decapoda, in: Costello, M.J. et al. (Ed.) (2001). European register of marine species: a check-list of the marine species in Europe and a bibliography of guides to their identification. Collection Patrimoines Naturels, 50: pp. 284–292
Brunel, P.; Bosse, L.; Lamarche, G. (1998). Catalogue of the marine invertebrates of the estuary and Gulf of St. Lawrence. Canadian Special Publication of Fisheries and Aquatic Sciences, 126. 405 p.
Pohle, G.W. 1988. A guide to the deep-sea shrimp and shrimp-like decapod Crustacea of Atlantic Canada. Canadian Technical Report of Fisheries and Aquatic Science 1657, 29 p.
Holthuis, L.B.; Fransen, C.H.J.M. (1993). Coastal Shrimps and Prawns. Coastal Shrimps and Prawns. 15. Second Edition.
De Grave, S. & C.H.J.M. Fransen. (2011). Carideorum catalogus: the recent species of the dendrobranchiate, stenopodidean, procarididean and caridean shrimps (Crustacea: Decapoda). Zool. Med. Leiden. 85(9): 30.ix.2011: 195-589 figs 1-59.
d'Udekem d'Acoz, C. (1999). Inventory and distribution of the decapod crustaceans from the northeastern Atlantic, the Mediterranean and the adjacent continental waters north of 25°N. Collection Patrimoines Naturels, 40. Muséum national d'Histoire naturelle. Paris. (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 2-86515-114-10. X, 383 pp.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Pandalus borealis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.