A Niederösterreichische Landeseisenbahnamt, illetve 1908-tól a Niederösterreichische Landesbahnen egy hivatal volt az Osztrák-Magyar MonarchiaAlsó-Ausztria tartományában, illetve az Osztrák Köztársaság azonos nevű tartományában, mely a helyi vasutak finanszírozásáért, tervezésérért, építéséért, üzemeltetéséért volt felelős. 1922-ig létezett.
Története
A 20. század második felében az Osztrák-Magyar Monarchia vasúti fővonalhálózata már jórészt elkészült, a probléma az volt, hogy nem voltak fejlődőképes gazdasági területek a vasútvonalak mentén. A vasúthálózat vidéken csak kezdetleges volt. Az 1880. május 25-én a Monarchia osztrák felének helyi vasutairól szóló ideiglenes törvényt többször is bővítették, bevezetve egy sor műszaki, működési és igazgatási egyszerűsítést, melynek fő célja a vasutak építésének és üzemeltetésének könnyítése volt. Túl ezeken az állami intézkedéseken a tartományok maguk is kezdeményezték a vasúthálózat bővítését és határozat született az országos Landesbahnen (tartományi vasutak) létrehozására.
Az 1895. május 28-i tartományi törvénnyel tehát Alsó-Ausztriában létrehoztak egy tartományi vasúti hivatalt, amit a tartományi vasúti tanács jóváhagyott. A hatóságok által létrehozott tartományi vasutak formálisan független részvénytársaságok voltak, melyeknek a tartomány pénzügyi garanciát adott. Általában ebből történt a törzsrészvények 70%-ának megszerzése,[1] valamint további vasúttársaságok, melyeknek üzemeltetése jövedelmező volt (elvben megvásárolta a deficitest is) részvényeinek vagy kötvényeinek felvásárlása. 1914-ig 351 km normál nyomtávú és 200 km keskeny nyomtávú vasút épült.
1905-ig az Eisenbahnamt (Vasúti hivatal), mint gyűjtőmegnevezés hálózati üzemeltetésének megnevezése „Niederösterreichische Landesbahnen“ volt, majd 1908január 1-től a parlament állásfoglalásával hivatalosan is ez lett. Ugyanekkor megnövekedett tevékenységi köre miatt a hivatal szétvált egy tartományi vasútigazgatási (Landeseisenbahn-Direktion) a meglévő hálózat működtetésére, és egy tartományi vasútépítési igazgatóságra (Landeseisenbahn-Baudirektion) az új tartományi vasutak építésére és szervezésére.[2]
Az első világháború kitörésével a nem kifejezetten hadicélokat szolgáló vasútépítés megállt. Egy sor már részletesen kidolgozott projekt később se valósult meg, mivel pénzügyi alap az építésre a háború után se volt. Az egyetlen projekt 1927-ben még a keskenynyomtávú Ruprechtshofen-Gresten helyi vasút volt, melynek építése még 1914-ben a háború kezdete előtt kezdődött. Csakúgy, mint a háború után években, a tartományok pénzügyi helyzete romlott és ezek az anyagi eszközök már nem fedezték a működési költségeket, a tartományi vasutak elsősorban takarékossági intézkedésekkel próbálták meg a működést fenntartani. Ennek ellenére a tartományi vasutak gazdasági helyzete gyorsan romlott, így azután az állam a vállalatot 1921. január 1-el bérbe vette. 1922. szeptember 30-án a Tartományi Vasútigazgatóságot (Landeseisenbahn-Direktion) feloszlatták, a vasutat átvette az Osztrák Szövetségi Vasutak (BBÖ). A személyzetet a BBÖ átvette és ott folytatták eddigi tevékenységüket tovább.
A Pressburger Bahn már villamos üzemeltetéssel nyílt meg. Mivel a vasút a monarchia osztrák és magyar részén is haladt, két külön társaságot kellett alapítani.
A Lokalbahn Freiland–Türnitz érdekessége az volt, hogy bár tartományi vasút volt, a kkStB üzemeltette.[4]
Keskenynyomtávú
A NÖLB minden keskenynyomtávú vonala a katonai hatóságok által meghatározott módon az un. Bosnyák-keskenynyomtáv szerint 760 mm nyomtávval készült.
A Mariazellerbahn befejezése után 1908 júliusában a St. Pölten–Kirchberg an der Pielach−Mank helyi vasúttársaságot átnevezték Niederösterreichisch-Steirische Alpenbahn-ra. 1911-től a Mariazellbahnon villamos üzem van.
Hivatkozások
↑H. Felsinger: Die Mariazellerbahn, S. 19, Verlag P. Pospischil, Wien 2002
↑Wolfdieter Hufnagl: Die Niederösterreichischen Landesbahnen. Transpress, Stuttgart 2003, S. 28
↑ abR. Holzinger: Die Niederösterreichischen Landesbahnen. Zeitschrift Eisenbahn 12/1968, Verlag Bohmann, Wien, S. 209
↑R. Holzinger: Die Niederösterreichischen Landesbahnen. Zeitschrift Eisenbahn 12/1968, Verlag Bohmann, Wien, S. 208
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Niederösterreichische Landesbahnen című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. - Az eredeti szócikk forrásai szintén ott találhatóak.
Irodalom
Horst Felsinger, Walter Schober: Die Mariazellerbahn. Pospischil, Wien 1971, 1973, 1979, 2002.
Wolfdieter Hufnagl: Die Niederösterreichischen Landesbahnen. Transpress, Stuttgart 2003, ISBN 3-613-71214-8
Reimar Holzinger: Die Niederösterreichischen Landesbahnen. Zeitschrift Eisenbahn 12/1968, Verlag Bohmann, Wien
Vasútportál
• összefoglaló, színes tartalomajánló lap
