Groß-Schweinbarth

Groß-Schweinbarth
Groß-Schweinbarth címere
Groß-Schweinbarth címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásGänserndorfi járás
Irányítószám2221
Körzethívószám02289
Forgalmi rendszámGF
Népesség
Teljes népesség1245 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság182 m
Terület24,96 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 25′, k. h. 16° 38′48.416667°N 16.633333°EKoordináták: é. sz. 48° 25′, k. h. 16° 38′48.416667°N 16.633333°E
Groß-Schweinbarth weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Groß-Schweinbarth témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Groß-Schweinbarth osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Gänserndorfi járásában. 2020 januárjában 1296 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Groß-Schweinbarth a Gänserndorfi járásban
A groß-schweinbarthi kastély
A Szt. Márton-plébániatemplom

Groß-Schweinbarth a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Weinvierteli-dombságon, a Weidenbach folyó mentén. Területének 46,3%-a erdő, 39% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat egyetlen településből és katasztrális községből áll.

A környező önkormányzatok: északra Bad Pirawarth, keletre Matzen-Raggendorf, délkeletre Auersthal, nyugatra Wolkersdorf im Weinviertel.

Története

Groß-Schweinbarthot 1120-ban említik először, amikor egy bizonyos Wernhard és felesége, Sigela egy swynwarthi szőlőt adományozott a klosterneuburgi kolostornak. A 14. század elején a falu a Nürnberg várgrófok, valamint osztrák hercegi tulajdonban volt. 1382-ben III. Albert herceg vásártartási (mezővárosi) jogot adományozott Schweinbarthnak. 1460-ban a III. Frigyes császár ellen fellázadt Gamerith Fronauer az erődített templomban sáncolta el magát és sikeresen kiállta a császári csapatok háromhetes ostromát. 1560-ban Schweinbarth önálló egyházközséggé vált. 1596-ban Wilhelm von Schönkirchen vásárolta meg a birtokot, amelynek vára ekkor már romos állapotban volt. 1658-ban az Abensperg und Traun grófok szerezték meg, akik barokk kastélyt építtettek Schweinbarthban. 1702-ben Margaretha von Strattmann grófnő ispotályt alapított a mezővárosban, amely három férfi és három nő ellátását fedezte; az alapítvány egészen 1934-ig fennállt.

1830-ban 188 házat számláltak össze Schweinbarthban, amelyekben 258 család élt.

Groß-Schweinbarth 1972-ben kapta címerét az alsó-ausztriai tartományi tanácstól.

Lakosság

A groß-schweinbarthi önkormányzat területén 2020 januárjában 1296 fő élt. A lakosságszám 2001 óta alig változott. 2018-ban az ittlakók 91,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 2,7% az új EU-tagállamokból érkezett. 4,1% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,6% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 81,5%-a római katolikusnak, 1,1% evangélikusnak, 9,5% mohamedánnak, 6,7% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 4 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német (90,1%) mellett a törökök alkották 5%-kal.

A népesség változása:

2016
1 291
2018
1 245

Látnivalók

  • groß-schweinbarthi kastély
  • a Szt. Márton-plébániatemplom 1735-ben épült, miután az előző villámcsapás miatt leégett
  • a 18. századi magtár

Források

Jegyzetek

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Groß-Schweinbarth című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.