2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,2%-a magyarnak, 12,1% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
2022-ben a lakosság 94,8%-a vallotta magát magyarnak, 9% cigánynak, 0,4% németnek, 0,1% románnak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,9%, református 4,8%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 13,8% (14,6% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben vallása szerint 42,4% volt római katolikus, 4,3% református, 0,4% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 15,5% felekezeten kívüli (35,1% nem válaszolt).[16]
Nagyiván Keresztelő Szent János templomát 1789-ben építették.
Az építmény műemlék jellegű. Egyhajós szerkezetű, íves szentélyzáródással, amely késői barokk stílust képvisel. Tornya a főhomlokzat (északkeleti) középrizalitájában áll, sekrestyéje pedig a szentély keleti oldalán található.
Szószéke barokk, főoltára rokokó hatású. Orgonája (1/6 m/ r) 1891-ből való, amelyet Burgfeld Ferenc épített. A falképeket 1955-ben készítette el Benke László. A berendezés a 18. század végéről, a 19. század elejéről származnak. A 66 cm átmérőjű harangja 1925-ben készült el a Harangművek Rt. Által, a 82 és 56 cm átmérőjűeket pedig Szlezák László öntötte 1938-ban.
Római katolikus (Keresztelő Szent János-) templom: 1789-ben épült, késő barokk stílusban.
Római katolikus plébánia: 1792-ben épült, késő barokk stílusban.
Kereszttelő Szent János-szobor. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályázatot írt ki az 1945 után eltávolított szobrok és emlékművek helyreállítására, amelyeket vallási, politika vagy más egyéb okok miatt távolítottak el helyeikről. Ennek eredményeként 1999-ben Nagyiván piacterén felállíthatták Keresztelő Szent János szobrát, amelyet Kampfl József budapesti szobrász-művész készített el. A szobor egy korhű rekonstrukció, eredeti talpazaton, amely megmunkálását kutatómunka előzte meg.
József Attila szobra. A József Attila szobor az intézménynek is nevet adó helyi művelődési ház előtt áll. A szobor készítője: Rieger Tibor (1986). Megközelítés: 5363 Nagyiván, Fő u. 68. GPS koordináták: 47.486216 / 20.928884
Tájház: Az 1930-as évek használati tárgyaival berendezett parasztház.
Temetőkápolna (Sarkadi-temető).
Temetőkereszt (Sarkadi-temető).
Temetőkereszt (Harchalmi-temető).
Görbe-csárda: A 19. században épült. Tipikus faluszéli, út menti csárda. Műemlék jellegű. Az épület földszintes, téglalap alaprajzú. A helyiségekre a gerendás és mestergerendás födém a jellemző. Eredetileg U alaprajzú volt, innen ered az elnevezés, Görbe csárda. Az udvar alatt pince található, amelybe egy különálló nyeregtetős épületből vezet az út. Rózsa Sándor, a hírhedt pusztai betyár is látogatta egykor.
A Hortobágyi Nemzeti Park három oldalról is körülöleli a települést. Kis részben Nagyiván, nagyobb részben Kunmadaras határába esik a kb. 3000 hektáros fokozottan védett, csak engedéllyel látogatható Kunkápolnási-mocsár. Több ritka növény- és állatfaj él itt. Nagyiván határában jelentős túzok (Otis tarda) – és csíkosfejű nádiposzáta(Acrocephalus paludicola) állomány él, de költ itt kék vércse(Falco vespertinus), bíbic(Vanellus vanellus), piroslábú cankó(Tringa totanus)ugartyúk(Burhinus oedicnemus) is. Csapadékos években szerkőtelepek (Chlidonias spp.) létesülnek a zsombékosmocsárréteken. A faluban máig fontos állattartás (elsősorban juh és szarvasmarha) miatt szoros a kapcsolat a pusztával (legeltetés, gémeskutak karbantartása, kaszálás), a legelő jószág sok élőhelytípust tart fenn.
A falu határában több kunhalom is található. Ezek egyike, a Bürök-halom a maga 104,8 m-es magasságával a Hortobágy legmagasabb pontja.
A településen Cigány Kisebbségi Önkormányzat is működik.
Nagyiváni Hagyományőrző Néptánccsoport
A Nagyiváni Hagyományőrző Néptánccsoport megalakulásának éve 1999.
A nagyiváni gyermekek a hagyományos magyar néptánc elsajátítását már az általános iskolában megkezdhetik, mint délutáni foglalkozás. A résztvevők száma 40 fő körül mozog, amely két csoportot is magába foglal, alsós illetve felsős tagozatra bontva. Ezzel utánpótlást képezve a Nagyiváni Hagyományőrző néptánccsoport tagjai közé. A csoport 18 főből áll, akik közép-, illetve főiskolás korúak.
A csoport kezdetben csak a helyi közösségi élet színessé tételében kapott szerepet, mint például Falunapok, Pünkösdi vigasság. Később már a környékbeli falvakban, városokban is lehetőséget kaptak, hogy megmutassák tánctudásuk (Tiszaörs, Tiszaigar, Tiszafüred, Tiszaszőlős, Karcag).
2003 óta a legnagyobb kincs a csoport életében, hogy elsajátíthatták saját falvuk táncát a Nagyiváni táncokat, amelyet a Debreceni Népi együttes művészeti vezetői, Hercz Beáta és Hercz Vilmos koreografálta meg.
A környékbeli fellépések kibővültek országhatáron belül és kívül, s nem utolsósorban különböző versenyekre is. Kapcsolat alakult ki egy romániai, Majlátfalván működő néptánccsoporttal, ahol 2004-ben vendégfellépőkként mutatkozhatott be a csoport a 35. Majlátfalvi hétvégén.
A következő előrelépést jelentette, hogy 2005-ben a Polgár Térségi Kulturális Fesztiválon sok lelkes fellépő között, II. helyezést érhettek el a Nagyiváni táncokkal. További sikerekre buzdította a csoportot, hogy a Jász Fesztiválon is bebizonyíthatták a koreográfia nagyszerűségét 2006-ban, Jászfényszarun.
Az „abádszalóki nyár” programsorozat keretén belül szervezett V. Tisza-tavi Ki Mit Tud? és a III. Kistérségi Összművészeti Fesztivál versenyére a Nagyivániak 11 település fellépői között mutatták meg, hogy ők a legjobbak, hiszen I. helyezést értek el.
A Debreceni Virágkarneválra a 2009-es és 2010-es évre is felkérést kaptak, ahol virágkompozíció kíséretében mutatkozhattak be. 2010 további külföldi utazásokat hozott a csoportnak, így jártak Lengyelországban, Lublin városában a Jagelló napokon, illetve Szlovákiában, Szepsi városában.
A Nagyiváni Hagyományőrző Néptánccsoport megalakulása óta minden évben szakmai táborban vesz részt nyaranta, ahol tovább fejleszthetik szakmai tudásukat és a közösség erejét erősíthetik. 11 éven keresztül tették ezt egy Tisza-tó melletti kis településen, Sarudon. 2010 és 2011-ben Romániában, Szilágycseh városába is ellátogattak a Zsibai táborba, ahol a szerzett ismeretségek révén 2010 augusztusában a Tövisháti Napokon, 2011 szeptemberében pedig Bogdándban a Nemzetközi Néptánc Fesztiválon vendégszerepeltek.