Szolnoktól mintegy 23 kilométerre dél-délnyugatra fekszik, a Tisza jobb partján. A szomszédos települések: észak felől Tiszavárkony, kelet felől Vezseny, délnyugat felől Tiszakécske Tiszabög nevű településrésze, nyugat felől pedig Jászkarajenő. Közigazgatási területe dél-délkelet felől érintkezik Tiszaföldvár, Cibakháza és Nagyrév területével is, de ez utóbbi három település a folyó túlsó partján terül el.
Megközelítése
A település központján észak-déli irányban végighalad a 4625-ös út, ezen érhető el Szolnok és Tiszakécske irányából is. Cegléddel a 4609-es út köti össze, Vezsenyre pedig a 46 149-es út vezet a községből.
Vonattal a MÁV 145-ös számú Szolnok–Kecskemét-vasútvonalán érhető el. A település határában a vasútnak két megállási pontja van: Tiszajenő-Vezseny megállóhely és Tiszajenő alsó megállóhely; előbbi a község északi részén található és közúti elérését a 46 337-es út teszi lehetővé, utóbbi a belterület délnyugati széle közelében helyezkedik el, közvetlenül a 4625-ös út mellett.
Története
Tiszajenő 1954-ben alakult önálló községgéVezseny és Jászkarajenő határából.[3] Mivel az így létrejövő települést egyúttal Szolnok megyéhez csatolták, Pest megye ezzel az aktussal végleg elveszítette az 1950-es megyerendezés során már amúgy is csak néhány kilométernyire zsugorított Tisza-partját.
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,3%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,3% románnak mondta magát (13,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,7%, református 10,5%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 21,8% (25,9% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 91,1%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% németnek, 0,5% cigánynak, 0,3% románnak, 0,1-0,1% ukránnak, szlováknak és horvátnak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29,4% volt római katolikus, 8,1% református, 0,1% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 0,9% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 21,1% felekezeten kívüli (38,9% nem válaszolt).[14]