Az eredetileg Oltszem határához tartozott falu málnában gazdag vidékéről kaphatta a nevét.[3]
Fekvése
Málnás falu és a történelmileg is hozzá tartozó Málnásfürdő az Olt és a Málnás-patak völgyében, a Bodoki-hegység lábánál fekszik, Sepsiszentgyörgytől 18 km-re északra. Körülötte a Tusnádi-szorosig a gidófalvi Oltfej kapujától felfelé összeszoruló erdős övezet található. Környékén Mikóújfalu–Sepsibükszád környékét az erdővagyon, az erdőkitermelés tette népessé, idővel a kiterjedt bükkerdők szolgáltatták az üveghutáknak a kvarc-tartalmú nyersanyag megolvasztásához nélkülözhetetlen hamuzsírt és az energiát. Később az erdőgazdálkodást folytató székelység is megjelent, egy közös települést alkottak mindazok, akik az ismert nevű régi kis halmazfalucskák – Gohán, Rakottyás, Almás – lakói voltak. A kenyér alakú Herec-tető meredek lejtővel hajlik le az Olt keskeny árterületére. Magassága 706 méter.[4]
Éghajlat, időjárás
A kontinentális, mérsékelt klíma hegyvidéki változata jellemző. Az éves középhőmérséklet 5–6 Celsius-fok között ingadozik.[5]
Málnást 1366-ban egy Nagy Lajos határozatait tartalmazó kódex említi először Malnas néven.[6] Oltszem felé az Olt bal partján emelkedő Vártető nevű hegyen állnak Herecz várának maradványai. A várat valószínűleg a tatárjárás után építtette a Mikó család, mely tehetős földbirtokosként uralta ezt a vidéket. A várat Mikóvár néven emlegetik az oltszemiek, mert a falait a zsarnokként elhíresült gróf Mikó Miklós (1783–1839) bontatta le 1827-ben, és abból emelte Mikó-kastélyt és az azt övező kőből való várkerítést. Kövein ma is látni lehet az azokra rásült forrómész-réteget.
Málnás mai református temploma elődje a szájhagyomány szerint egy kolostor helyére épült kisebb istenháza volt. Az épülettől távolabb álló harangtorony arra enged következtetni, hogy ezt a régi kis templomot várfal övezte, s a mai torony annak egykori kapubástyájára épült.[4] Mikor a templom életveszélyessé vált, akkor Benkő János lelkész ösztönzésére 1853 márciusában a régi lebontását és egy új, nagyobb templom megépítését határozta el az egyházközség. Az új templom Benkő János vezetésével 3 év alatt elkészült.
Ezt követően a templomot többször is renoválták. 1956-ban a templomépítés centenáriumára felújították. Az 1977-es nagy földrengés a templom északi falát rongálta meg, amely nagyobb javítást igényelt. 2004-ben a tornyot, 2007-ben a templomot újította fel a gyülekezet, melyek nem hoztak formai változásokat.[6]
A korabeli lexikon szerint az akkorra már "vasúti állomással, postahivatallal és telefonállomással rendelkező" színmagyar lakosságú községet 1910-ben 854-en lakták.[2]
1992-ben társközségeivel együtt 5133 lakosából 5039 magyar, 88 román és 6 cigány volt.
A 2021-es népszámlálási adatok szerint teljes lakossága 533 fő volt, melynek több mint 93 százaléka magyar.
Gyógyturizmus
Már a 18. században ismert volt Málnás 156 méterről feltörő gyógyhatású vize, 1750-ben épült első fürdője. 1833-tól indult fejlődésnek.
Az 1848–1849-es szabadságharcot követően a Málnásra nősült Semsey Tamás Málnásfürdő igazi fejlődésének elindítója. Felesége után "Semseyné bugyogójának" hívták a helybeliek a bugyogókkal, fortyogókkal teli mocsaras vidékre épült primitív faházakból álló gyógyfürdőt. 1873-ban részvényesközbirtokossági tulajdonba került a fürdő, kádfürdőt építettek és felépítették a kor szintjén modernnek számító fedett hideg tükör– és "légfürdőt, a Herkulesfürdőt.[9] Vizét 1904 óta palackozzák.[10][11]
1915-ben Révai nagy lexikona azt írta, hogy "a Háromszék vármegye Sepsi járásában található Málnástól negyedórányira fekszik Málnásfürdő (584 m.), melynek vasas savanyúvizét vérhiányos és csúzos betegek sikerrel használják; borvízforrásai (a Mária-és Siculia-forrás) az emésztő és lélegzőszervek bajaiban is jó szolgálatot tesznek. Fürdői közül a Herkulesfürdő legnevezetesebb, melynek medencéjét az előtörő szénsavbuborékok állandó mozgásban tartják. A fürdő állomása mellett az előtörő széndioxidgázok felhasználásával szénsavsűrítőgyár keletkezett, melynek gázai156 m. mély fúrásból szállnak fel."[2]
Málnáson született (1872. február 25. – 1950. január 11.) Semsey Tamásnak, Málnásfürdő fejlődésének elindítójának[17] utóda Semsey Aladár, aki 1922 és 1930 között Újpestpolgármestere volt.
Itt született Fazakas János (1910. augusztus 26. – Kolozsvár, 1979. augusztus 3.) orvos, a kolozsvári Ortopéd és Traumatológiai Klinika vezetője. Szaktanulmányai magyar, román, német, francia, orosz, angol és bolgár nyelven jelentek meg. Az Experta Medica c. amszterdami szakfolyóirat szerkesztőbizottsági tagja volt.[19]
Málnáson született (1916. augusztus 8. – Kolozsvár, 2016. január 15.) Tőkés István református lelkész, egyházi író, teológiai professzor, Tőkés László édesapja.[19]
Itt született Keresztes Sándor (1919–2006) közgazdász[20]
.svg){kind=small}