Kézdivásárhelytől 9 km-re délnyugati irányban a Csernáton-patak két oldalán fekszik.
A 11-es nemzeti főút (DN11) két oldalán, illetve nagyobbrészt a bal oldalon, északnyugati irányban a Csernáton-patak völgyében, és felnyúlik az Ika váráig, ami körülbelül 6 kilométernyi kanyargós út.
Terület
Csernáton adminisztratív területe 12 070 hektár, ebből 469 ha beépíthető. A községnek 4500 ha szántóföldje, 1100 ha legelője, 550 ha kaszálója és 4700 ha erdeje van.
A 2002-es népszámlálási adatok alapján a nagyközségnek összesen 4025 lakosa volt, a jelenlegi adatok szerint ez a szám 4320-ra nőtt. A települések szerinti megoszlás a következő: Alsócsernáton 2470, Felsőcsernáton 1200, Albis 380, Ikafalva 270 lélekszám. A legutóbbi népszámlálás során a község lakói közül 4266-on magyarnak, 54-en románnak és ketten cigánynak vallották magukat. Egyedül Ikafalva az, ahol kizárólag csak magyar nemzetiségűek élnek.
Erődített református vártemploma román kori eredetű, később gótikus stílusban átépítették. Kiállta az 1658-as és az 1661-es török ostromot, de 1680 és 1700 között teljesen újjáépítették. 1830-ban átépítették. Tornya 66 m-es magasságával a legmagasabb volt Háromszékben. Az 1836 évi tűzvészben égett le. 1904-ben javították, mai tornya 1836-ból való, ekkor alacsonyították le falait is a mai magasságra.
Római katolikus temploma 1844-ben épült Urunk Színeváltozása tiszteletére az 1766-ban egy házban nyitott kápolna helyett. Előtte az építtető Zambler János plébános szobra áll.
Ortodox temploma 1872-ben épült az 1793-ban épített fatemplom helyére.
„Ika” vára (nincs pontos írott adat, hogy mikor épült)
A faluban számos nemesi udvarház található, az 1831-ben épített Damokos-udvarházban van az 1973-ban nyitott Haszmann Pál Múzeum. 1881-ben Itt szállt meg Jókai Mór, aki az 1882-ben megjelent Damokosok című regényben írta meg az itt gyűjtött élményanyagot. A múzeumkertben van Jókai hársfája, a hársfa alatt jelképesen kőasztal és pad van.
.svg){kind=small}