Felsőrákos (település)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Felsőrákos (egyértelműsítő lap).
Felsőrákos (Racoșul de Sus)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeKovászna
Rangfalu
KözségközpontBarót
Irányítószám525105
SIRUTA-kód63508
Népesség
Népesség764 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság833 (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 04′ 45″, k. h. 25° 32′ 54″46.079234°N 25.548282°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 45″, k. h. 25° 32′ 54″46.079234°N 25.548282°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Felsőrákos (románul: Racoșul de Sus, németül: Kormosbach) falu Romániában, Kovászna megyében. 1992-ben 996 lakosából 990 magyar, 5 román, 1 cigány volt.

Felsőrákostól délre található a környék egyik legnagyobb külszíni szénbányája. 2008 májusában egy szinte teljesen ép, 2,5 millió éves masztodoncsontvázat találtak itt.[2] A leletet jelenleg a baróti Erdővidék Múzeumában tárolják.[3]

Unitárius templom belseje

Fekvése

Sepsiszentgyörgytől 30 km-re északnyugatra, Baróttól 4 km-re nyugatra, a Kormos-patak jobb partján fekszik.

Nevének eredete

Nevét azért kapta, mert patakjaiban sok volt a rák.

Története

1235-ben említik először. A falunak már a 13. században lehetett temploma.

Itt zajlott le az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik jeles momentuma: a rikai csata, melyben Gábor Áron is részt vett.

1910-ben 1270 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Miklósvári járásához tartozott. Határában lignittelepek találhatók, bányáját 1969-ben nyitották meg.

Látnivalók

  • A Verczer farka nevű helyen a hagyomány szerint egykor vár állott, Orbán Balázs római castrumot feltételezett itt.
  • Az alsórákosi határra eső 822 m magas hegycsúcson Tepő- vagy Kecskés várának nevezett kora középkori vár romjai láthatók.
  • A temető feletti 576 m magas Várhegyen is vár állhatott egykor, de ennek semmi nyoma nem látható.
  • Unitárius temploma gótikuseredetű, 1795-ben barokk stílusban építették újjá.
  • Borvizeiről is híres, a Mária-forrás vízét 1886-tól 1930-as évekig palackozták.

Híres emberek

Jegyzetek