Gyermekéveit Sajószentpéteren töltötte, itt fejezte be általános iskolai tanulmányait. Ózdon, a József Attila Gimnáziumban érettségizett, majd reklámgrafikusi képzettséget szerzett. Sajóbábonyban képesítés nélküli nevelőként rajzot tanított, itt ismerkedett meg későbbi feleségével.
1967 óta szerepel alkotásaival képzőművészeti kiállításokon.
1970-ben Kazincbarcikára költözött, ahol az Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár grafikusa lett. 1975-től a Művészeti Alap, majd a képző- és Iparművészek Szövetségének, későbbiekben a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének a tagja. 1990-től a Magyar Képző- és Iparművészek Észak-magyarországi Területi Szervezetének Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei titkára.
Sokoldalú művész volt, aki elsősorban rajzaival, újságrajzaival, illusztrációival, sokszorosított grafikáival vívott ki elismerést magának, de tipográfiai munkáival, köztéri plasztikák, díszletek, városcímerek (1987: Edelény, 1993: Kazincbarcika) tervezésével is foglalkozott.
A grafika mellett festményekkel is szerepelt kiállításokon. A Kazincbarcikán eltöltött évek során Mezey István a város elismert polgárává vált. Ünnepségek dekorációit készítette, kiadványokat, meghívókat, okleveleket, címereket tervezett, tankönyveket illusztrált. A városban zajló képzőművészeti kiállítások szervezője, rendezője, kivitelezője volt.
Kazincbarcika köztiszteletben álló alkotóját, akit 2009-ben a város díszpolgára lett, 2012. február 26-án érte a halál.[2]
„2012. február 26-án azonban kihunyt a műterem fénye, s most búcsúznak tőle oly sokan: családja, rokonai barátai, hajdani munkatársai, sok-sok tanítványa és egykori alkotótársa, művészetének tisztelői. És búcsúznak a madarak, a templomok, a kertek, a kunyhók és az anyókák, Hegymeg és a kazincbarcikai toronyházak, a vízpartok, a bárkák, a hegyoldalak és a fák, a keresztek és a temetők. Búcsúznak és várják. Ég veled István!”
Kazincbarcika város 1997. szeptember 29-én új kulturális értékkel, az Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár előcsarnokát díszítő, 14 m² nagyságú olajfestménnyel gyarapodott. A kompozíció, amely Mezey István festő- és grafikusművész alkotása, a hét művészeti ágat szimbolizáló nőalakot, valamint a régióhoz, Kazincbarcika és környéke településeihez, művészeti-tudományos életéhez kapcsolódó nagyságok portréit ábrázolja. A múzsák környezetében egy-egy művészeti ág szimbolikus tárgyai is megjelennek.
2014. október 4-én Kazincbarcika belvárosában avatták fel a kiváló művészről elnevezett kulturális intézményt.[4][5] Az épületben az Egressy Béni Városi Könyvtár, a Gyermekek Háza-Kézművesház mellett található többek között a Mezey István-emlékszoba is, amely a művész alkotásaiból rendezett állandó kiállítással várja a látogatókat. Az alkotó életművét bemutató festmények, grafikák és egyéb munkák mellett a műtermét megidéző enteriőrök is megtekinthetők. A főépület két udvarra néző falára a névadó képzőművész egy-egy grafikáját – a csodaszarvast és egy anyát kisgyermekével – készítették el falfestményként.
Jegyzetek
↑Díszpolgárok, Kazincbarcika weblapja (Hozzáférés: 2012. március 4.)
↑Az épület egykor az Újvárosi Általános Iskolának adott otthont. Az intézmény jelképes kulcsát Varga Beáta, a Mezey István Művészeti Központ vezetője vette át. Az épület átadását jelképező szalagot Szitka Péter, Kazincbarcika polgármestere, Klimon István, a város alpolgármestere, Mezey Ildikó, Mezey István lánya és Molekné Kőrösi Beatrix vágta át.