Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
A McDonald’s Corporation a világ egyik legnagyobb gyorsétteremlánca. Az üzletek túlnyomó része nem a cég tulajdonában van, hanem franchise rendszerben működik. Ennek lényege, hogy az egyes éttermeket alvállalkozók létesítik és üzemeltetik, amelyek számára a McDonald’s mint anyacég ellenérték fejében engedélyt ad a védjegyeinek használatára, különböző szolgáltatásokra és az üzletviteli know-how alkalmazására. A cég részvénye egyike annak a harminc részvényből álló pakettnak, amelyből a Dow Jones Ipari Átlagot számítják.
Története
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Az USA-ban az olcsó hamburger a nagy gazdasági világválság idején lett népszerű étel. Egy testvérpár, Richard és Maurice McDonald1937-ben hot-dogot és hamburgert kezdett árusítani. Az üzlet olyan jól ment, hogy 1940-ben a kaliforniai San Bernardinóban McDonald’s néven éttermet nyitottak. Hamar kiderült, hogy bevételeik zöme nem a hot-dogból, hanem a hamburgerek eladásából származik, így a továbbiakban már csak ezt árusították. Az ötvenes évek gazdasági-társadalmi fellendülése nyomán az amerikai hamburgerfogyasztás egyre tömegesebbé vált, és a testvérpárhoz csatlakozó Ray Kroc, aki később meghatározó szerepet játszott a franchise-hálózat kiépítésében és cégvezető lett, Chicago Des Plaines nevű külvárosában 1955. április 15-én megnyitotta McDonald’s nevű gyorséttermét.[4]
Jelenleg (2022) Európában Izlandon, Albániában, Montenegróban, Észak-Macedóniában és San Marinóban nincs McDonald’s. 32 évi működés után Oroszországból is kivonul a cég, feladva 850 étteremből álló teljes ottani hálózatát. A döntés hátterében Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja áll. Izlandról[5] és San Marinóból 2009-ben távozott, miután ottani egységei csődbe mentek. A Balkánon üzemeltetési nehézségek és a tulajdonosi háttér ellenőrizhetetlensége miatt függesztette fel működését.
A cég a Coca-Colával áll szerződésben, ezért üdítőitalokból 1955 óta csak Coke-termékeket árusít. 2007 óta azonban néhány amerikai étteremben Pepsi is kapható.[6]
2020 novemberében a McDonald's bejelentette, hogy McPlant néven egy növényi alapú szendvicset vezetnek be, emellett hogy további növényi alapú termékeket fejlesztenek ki, amelyek kiterjednek a csirkepótlókra és a reggeli szendvicsekre.[7][8] Ezt a bejelentést a Beyond Meat növényi alapú burgerpogácsájának sikeres tesztelése után tették. A McPlant 2022 januárjától kapható Egyesült Királyságban, a 2021 októberi tesztek után[9] pedig már Írországban is kapható. Mind az Egyesült Királyságban, mind Írországban a burger vegán – köszönhetően annak, hogy nem csak a burgerpogácsa növényi alapú, hanem szendvicsszósz és a sajt is vegán a szendvicsben.[10] A McPlant nem vegán, hanem vegetáriánus változatban (nem vegán sajttal és tojás alapú majonézzel) kapható Ausztriában,[11]Németországban[12] és Portugáliában.[13] Emellett a Hollandiában kapható változat sem vegán – az ottani változatban ugyanakkor a szenvicsszósz vegán, de a sajt nem.[14][15]
A McPlantből annak sikerének köszönhetően 2023 januárjától az Egyesült Királyság és Írország összes McDonald's éttermében árusítani kezdtek egy dupla burgerpogácsás változatot is a Double McPlant néven.[16] Németországban pedig búza- és borsófehérjéből készült McPlant Nuggets-eket is árul a McDonald's.[12]
A McDonald’s Magyarországon
A külföldi érdekeltségű, amerikai típusú gyorsétteremláncok közül elsőként a McDonald’s tört be a magyar piacra. Az első helyszín még a Kádár-rendszer végén, 1988. április 29-én nyílt meg Budapesten, a belvárosi Régiposta utcában.[17] A szendvicsek alapanyagait a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátban létesített háttérüzem gyártotta és szállította, Burgert Róbert vezérigazgató személyes felügyelete mellett. A nyitáskor, amelyet hatalmas várakozás előzött meg, 15-féle termékből lehetett választani, a Big Mac (a legdrágább szendvics) 43 Ft-ba került.[17] Az azóta eltelt évtizedekben több mint száz McDonald’s-étterem nyílt. Az 1984–1994 között működött népszerű City Grill hálózatot hamar kiszorította.[18]
A legegyedibb és talán legszebb éttermet a Nyugati pályaudvar mellett alakították ki, az egykori vasúti étkezde műemlék épületében, az ország második gyorséttermeként, 1990-ben. Ekkor nyílt az első Budapesten kívüli egység is, Győrben.[17]
A McDonald’s szintén elsőként vezette be a drive-in szolgáltatást, McDrive néven: a gépkocsiban ülő vásárlónak nem kell kiszállnia ahhoz, hogy megkapja az ételt, mert a megrendelés, fizetés és kiszolgálás az étterem melletti, speciálisan kialakított autóbehajtóra nyíló konyhai ablaksoron át történik (ma már telecom-rendszerrel). Az első ilyen McDrive-ot Magyarországon ugyancsak 1990-ben adták át, Óbudán.[17] A kültéri gyermekjátszótér bevezetése hasonlóképpen újdonságnak számított.
Az étteremlánc később McCafé nevű kávézóhálózattal bővült, amelyből 37 nyílt az országban.[19]
Az 50. hazai McDonald’s átadására 1996-ban került sor, a 100. pedig Győrben, 2009. augusztus 28-án nyílt meg, a város harmadik gyorséttermeként.[20][21] A cég jelenleg (2022) 106 éttermet üzemeltet Magyarországon, közel felét a fővárosban.
A Balatonnál az első éttermüket 1994-ben adták át, Siófokon. Ez volt az első kisvárosi „meki”. A 90-es évek közepén Balatonalmádiban is működött McDonald’s, a nyári idényben, de csődbe ment. Helyette Keszthelyen, majd 2015-ben Balatonlellén nyílt éttermük.
A cég rendszeresen felülvizsgálja éttermeit, és amelyik veszteséges, azt bezárják. Ezért szűnt meg a balatonalmádi egység, majd 2014-ben négy budapesti egységük, 2015-ben pedig még egy fővárosi mellett Budakeszin, Pécsett és Békéscsabán. Öt évvel később ismét lett McDonald’s a békési megyeszékhelyen, ahol ezúttal az egyik legmodernebb hazai éttermét adta át a cég. Újabbak is nyílnak a turisztikailag frekventált helyeken és a nagyvárosi bevásárlóközpontokban – például a pécsi Árkádban (2014), Balatonlellén, 2018 júniusában Gyöngyösön, majd Pápán az Interspar mellett 2021-ben megnyitott egy-egy új étterem.[22]2022 tavaszán a Velencei-tónál, az M7-es sztráda mellett nyílt meg az étteremlánc 101. hazai egysége. Esztergomban 2021 őszén napirendre került egy étterem létesítése, és már a helyszínt is kijelölték a régi autóbusz-állomás helyén. Ez 2024-ben meg is nyílt. Szombathelyen szintén 2022-ben nyílt egy McDonald’s-étterem a Minerva lakóparkban. A szegényebb régiókban is terjeszkedik a cég: 2021 végén Ózdon nyílt meg a McDonald’s 96. hazai étterme, a legkorszerűbb felszereltséggel. Napjainkban (2023) 113 éttermet üzemeltet Magyarországon.
A londoni bejegyzésű McDonald’s Europe Ltd. 2019. február 15-én üzletrész-adásvételi szerződést írt alá a cég magyar filiáléjának, a McDonald’s Magyarország Kft.-nek Scheer Sándorra történő átruházásáról.[23]
Az átruházás utáni első új egység 2020. január 22-én nyílt meg Gödöllőn. A kétsávos autós éttermet már a legkorszerűbb külső- és belsőépítészeti tervek alapján, a „Jövő Élménye” koncepció jegyében építtette Scheer Sándor.[24]
2024. április 19-én nyílt meg a legutóbbi McDonald’s-étterem Esztergomban, a Simor János utcában, a régi autóbusz-állomás helyén.
Védjegyei
A cég számos márkavédjeggyel rendelkezik, többek között:
„M” logo (sárga színű, ívesen formált, figuratív betűembléma)
Forgalom világszerte: napi 69 millió vevő (2020) [26]
Egy egységre vetített átlagos napi vevőszám: 1783[forrás?]
Alkalmazottak száma világszerte: 1,7 millió (2005)[forrás?]
Magyarországon 2023-ban 113 McDonald’s-étterem működik.[27]
Kritika
Nagy-Britanniában az eddigi leghosszabb polgári peres eljárást (az ún. McLibel-pert, 1994–97) két zöldaktivista ellen folytatták le, állítólagos „érdeksértő” szórólapjuk miatt. A felperes a McDonald’s volt. A multicég megnyerte a pert, de a feljebbviteli eljárásban több hiányosságukat is elismerték.
A McDonald’s termékeinek egészségügyi ártalmait, üzletpolitikájának káros következményeit mutatja be a Super size me c. 2004-es amerikai dokumentumfilm.[28]
↑Hahner Péter: Újabb 100 történelmi tévhit avagy Amit biztosan tudsz a történelemről - és mind rosszul tudod, Animus Kiadó, 2011, ISBN 978-963-324-029-8, 356. old.
↑McPlant (de-DE nyelven). McDonald’s. (Hozzáférés: 2023. március 13.)
↑ abMcPlant® (német nyelven). Better M | McDonald's Deutschland. [2023. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. március 13.)
↑McPlant. McDonald's Portugal. (Hozzáférés: 2022. március 13.)
.jpg)
