Magyarország Európa közepén helyezkedik el, emiatt fontos tranzitország. Mind a főutak, mind az autópályák sugaras szerkezetűek, a közlekedés központja Budapest. Az utóbbi 20 évben beindult az autópálya-hálózat fejlesztése, ami mára elérte az 1892 km-t, ezzel megelőzve számos európai ország autópályahálózatát (pl.:Romániáét). Vasúthálózata sűrű, de rendkívül elavult.
Megjegyzés: Magyarországon az államvasúton (MÁV) kívül még egy osztrák-magyar tulajdonú kisebb vasúttársaság (GYSEV) is üzemel a nyugati határon. A társaságnak 369,7 km pályája van Magyarországon és 65 km Ausztriában.
A világ legforgalmasabb hagyományos villamosvonala a Budapesten található 4-es-6-os villamosvonal, ahol 54 méter hosszú Siemens Combino Supra villamosok közlekednek csúcsidőben 60-90 másodperces, este 2-4 perces, éjjel és hajnalban pedig 10 perces követéssel. A város az új alacsony padlós villamosokat 2006-ban szerezte be, a forgalomba állásuk után számos technikai probléma nehezítette a rendszeres forgalom beindítását.[6][7]
Néhány nagyobb városban volt olyan keskeny nyomtávolságú vasúthálózat (vagy normál nyomtávolságú vasútvonal), mely a városban is közlekedett, de a környéket is feltárta. (Pl.: Sárospatak, Sátoraljaújhely, Békéscsaba, Békés, Cegléd). Ezeket azonban bezárták az 1970-es évek végéig.
Szegeden 1979. április 29-én, Debrecenben pedig 1985. július másodikán indult meg a közlekedés, ZiU-9 típusú járművekkel. Magyarországon ez a közlekedési mód nem terjedt el annyira, mint a többi egykori szocialista országban, de a három város életében fontos szerepet töltenek be.
.JPG)
