Magyar sóvirág
|
|
Virágzó példány
|
Rendszertani besorolás
|
|
Tudományos név
|
Limonium gmelinii (Willd.) Kuntze
|
Szinonimák
|
- Limonium hypanicum Klokov
- Limonium pycnanthum Kuntze
- Statice balansae Boiss.
- Statice gmelini Willd.
- Statice pycnantha K.Koch
- Statice scoparia Pall. ex Willd.
- Taxanthema gmelinii Sweet
- Taxanthema scoparium Sweet
|
Hivatkozások
|
|
A magyar sóvirág vagy sziki sóvirág (Limonium gmelinii) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjébe, ezen belül az ólomgyökérfélék (Plumbaginaceae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
Ez a sóvirágfaj Csehországtól és Horvátországtól északkeletre a Szibéria közepéig és a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területig, míg délkeletre Iránig található meg. Egyes arktiszi szigeten is fellelhető. Magyarországon elsősorban a Tiszántúlon jellegzetes. A Hortobágy pusztáit ősszel lilára színezi tömeges virágzásával, ezenkívül a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet, valamint a Jászság területén él.[1][2][3]
Megjelenése
Magassága 20–60 centiméter. A szár levéltelen, ágas. A levélnyele rövid. Vastag, bőrnemű levelei közül sokvirágú bugás virágfüzérek emelkednek ki. Egy-egy füzérkében 2-3, egy oldalra álló virág nő. A csésze forrt, pelyhes, a tövén apró, sarkantyúszerű függelékkel. A párta lila. A virágok tövében 3 murvalevél nő.
Életmódja
Az ürmös szikes puszták jellegzetes nyárvégi növénye. Júliustól szeptemberig virágzik, évelő ,télizöld.
Képgaléria
Jegyzetek
Források
|
---|
Limonium gmelini | |
---|
Statice gmelinii | |
---|